Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - Egy szombathelyi kereskedő és családja felemelkedése a 19. században
ügyigazgatás és az ahhoz tartozó feladatrendszer minden elemével, és ezzel kapcsolatos teendó'i vélhetó'en ideje számottevő részét lekötötték. Nyilván kiegyensúlyozott gazdasági körülményei szolgáltatták a megfelelő anyagi hátteret ahhoz, hogy Horváth mindkét fia, Boldizsár és József, előbbi 1831 és 1837, utóbbi 1835 és 1840 között a jóhírű Szombathelyi Premontrei Gimnáziumban tanulhattak. Boldizsár eminens tanulóként sikeresen abszolválta a gimnáziumot, ám öccse - aki az első néhány évben szintén jól tanult - 1840. március 1-jén, az ötödik osztály befejezése előtt kimaradt az iskolából.41’1 Boldizsár a gimnázium elvégzését követően szülővárosában tanult tovább: 1837 és 1839 között elvégezte a Szombathelyi Filozófiai Líceumot.468 Horváth gyermekei közül Boldizsár még nem töltötte be a 17-et, Anna alig múlt 15 éves, József pedig nem érte el a 14-et, amikor édesanyjuk 54- életévében, 1838. augusztus 8-án elhunyt.467 468 469 Rába Julianna végrendelete valójában első férje végrendeletében foglaltakat örökítette tovább, illetve azt egészítette ki. A testamentum a városi polgári kórháznak és a ferences kolostornak és 100-100, a városi szegényeknek 20 vft-ot hagyományozott, míg a korábban Kalina Ferencet és harmadik feleségét illető ingó és ingatlan vagyontárgyak Horváth József tulajdonába kerültek.470 471 472 * Rába Julianna három gyermekére pedig „... lux majd szárnyakra kelendenek, akkori bútorozásra ...”4'' több mint 100 darab különféle arany- és ezüstpénzt, valamint érmét hagyott, amelyek összértéke 749 vft 9 1/2 kr volt, és amelyekkel kapcsolatosan az örökhagyó előírta, hogy férje az azért kapott pénzt mindaddig, amíg szükség nem lesz rá, biztos helyen kamatoztassa. Horváth egyébként a pénzek és érmék értékesítéséből befolyt pénzt kipótolta 1000 vft-ra, és valószínűsíthetően ezen összeget kamatoztatva teljesítette neje végakaratát.4'2 Arról, hogy Horváth József valóban kiegyensúlyozott körülményeket tudott teremteni családja számára, az is tanúskodik, hogy 1838. július 22-én - tehát alig 2 héttel neje halála előtt - 3000 vft-ért és némi járulékos költségért Wagner Mihálytól megvásároltak egy, a Kánt utcában lévő házrészt, továbbá az ahhoz tartozó érdéit, palántás és káposztás földet. A szerződés aláírásakor Horváthék 500 vft foglalót adtak, míg a fennmaradó vételárat a városi tanács előtt történt felvallás napján, 1838. október 27- én fizette le az akkora már fiatalon megözvegyült csizmadiamester és kereskedés.4'5 Egyértelműen állítható, hogy Horváth sikeres üzleti, kereskedési tevékenysége is közrejátszott abban, hogy alig 2 évtizeddel a városba való betelepedése után elnyerte a városi pénzügyigazgatás talán legfontosabb, kifejezetten bizalmi feladatot jelentő tisztségét, amelynek nyilván a legjobb tudása szerint igyekezett megfelelni. Erre enged követ467 VaMLGimn. akv. 1831-1832., 1832-1833., 1833-1834-, 1834 1835., 1835-1836., 1836-1837., 1837 1838., 1838-1839., 1839-1840. 468 VaMLLíc. akv. 1837-1838., 1838-1839. 46' VaML Anigy. Szhrkhaakv. 470 VaML Szvkt. Vr. fase. Q. nr. 891. 471 Uo. 472 Uo. 475 VaML Szvkt. Ktjkv. 408/1838-1839. 135
