Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A város piaca, országos és hetivásárai

nek, és csak nagyon rendetlen sorban foglaltak helyet - szabályozza állásaikat. A tanácsülés arra való hivatkozással, hogy a fazekasok már több éve ugyanazokat az állásokat foglalják el, elutasította a kérvényt.384

A szombathelyi németszűcsök sem voltak elégedettek a nekik jutó sátorhelyekkel. A városi tanács elé terjesztett írásos beadványukban azt panaszolták, hogy a szombathelyi országos vásárokon a magyarszűcsök - akikkel egyébként közös céhben vannak - korábban verhetik fel sátraikat, mint ők, és ennek következtében komoly káraik keletkeztek. Ezért a németszűcsök azt kérték, hogy sátraikat a magyarszűcsöknél korábban verhessék fel, vagy pedig a város olyan helyet jelöljön ki számukra a piacon, ahol senki sem zavarja őket. Az 1841. június 5-ei tanácsülés úgy határozott, hogy a szombathelyi országos vásárokon a helyi németszűcsök közvetlenül a magyarszűcsök mögött áruljanak, a vidéki németszűcsök pedig a szombathelyi németszűcsök mögött verjék fel sátraikat.385

Gramarits István az 1843. április 22-ei tanácsüléshez fordult és több, a piaci sátrak helyének megváltoztatását célzó javaslatot tett. A vásárbíró egyrészt a Zöldfa vendéglővel szemben lévő és üres szekerek által elfoglalt hely, a sziléziai kereskedők és szűcsök sátrai körüli terület jobb kihasználását kezdeményezte, másrészt azt javasolta, hogy Donászy Károly posztókereskedő piaci sátrát, a többi posztókereskedő sátrával együtt a Piactér nyugati oldaláról, annak déli oldalára helyezzék át, mely helycsere nyomán megfelelő nagyságú terület jutna a sokszor elégedetlenkedő németszűcsöknek.386 387 Nyilván a korábbi, a sátrak elhelyezésével kapcsolatos perlekedések is közrejátszhattak abban, hogy a tanácsülés Gramarits előterjesztése nyomán, Taschler József és Horváth József belsőtanácsosokat, valamint Kreutzer János formondort megbízta, hogy készítsenek egy, az egész szombathelyi piac új rendjére vonatkozó tervezetet, amelynek célja a felállítandó sátrak és a vásárokra érkező szekerek lehető legcélszerűbb elhelyezése lenne.38' A kiküldött választmány az 1843. június 3-ai tanácsülésre nyújtotta be írásos javaslatát, amelyhez egy, a Piactéren a sátrak, valamint a különböző helyekről érkezett kereskedők és szekereik addigi elhelyezkedését feltüntető alaprajzot illesztettek, melynek alapján készült az alább következő ábra.

384 VaMLSzvkt. Ktjkv. 604/1837-1838.

385 VaMLSzvkt. Ktjkv. 112/1841-1842.

386 VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 175. nr. 11.

387 VaMLSzvkt. Ktjkv. 134/1843-1844.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 175. nr. 11.

Érdekességként jegyezzük meg, hogy nem tudni, mi okból, de az 1843. április 22-ei tanácsülés határozatai között nem rögzítették Gramarits István előterjesztését, valamint az annak nyomán született, a piac új rendjének kidolgozására kijelölt választmány megbízását tartalmazó határozatot. Arról, hogy ez mégis megtörtént, a vásárbíró előterjesztésének hátlapjára Pletnics János főjegyző által rávezetett feljegyzés és javaslatot tárgyaló 1843. június 3-ai tanácsülés bejegyzései tudósítanak.

Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy a Gramarits-féle javaslat hátoldalán olvasható sorok szerint a kiküldött választmány eredetileg nem három, hanem négy tagból állt volna. A negyedik név Győri Ferencé volt. Győri nem vett részt a tervezet elkészítésében, amit egyrészt az annak szövege alatt olvasható három aláírás, valamint az 1843. június 3-ai tanácsülés vonatkozó határozatának tartalma is igazol.