Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A város piaca, országos és hetivásárai
lovaikkal és szekereikkel szándékosan a kikövezett vízfolyásokban állnak meg, így azokat feltörik, ráadásul mindenfajta szemetüket azokba dobálják. A tanácsülés meghagyta a vásárbírónak, hogy ha ezt tapasztalja, az érintett személyt először figyelmeztesse, ha pedig nem távozna, 2 ft-ra büntesse meg.358 1824 nyarán a Piactéren felgyülemlett esővíz okozott nagy gondokat. A június 21-ei városi közgyűlés határozatot hozott a Gyöngyös és a Forró utcai kertek alatti vízfolyás árkának kikövezéséről és beboltozásáról, ám miután ennek költségeit a város nem tudta előteremteni, megelégedtek azzal, hogy a szóbanforgó árkot kitisztíttatták.359 1830 telén, a Piactéren összelapátolt hó miatt félő volt, hogy nem jut elegendő hely az árusoknak, ezért Groszinger Ferenc vásárbíró jelentése nyomán a február 3-ai tanácsülés engedélyezte neki, hogy a hó elszállításáért általa kifizetett összeget a vásározóktól, sátortulajdonosoktól és az árusoktól arányosan beszedje.360 1837 őszén Stallner Ferenc, két városházi bolt bérlője jelentette a tanácsnak, hogy a hetivásárok idején a városházán, valamint az épület előtt és mellett idegen helyről érkezett vékás árusok sok szemetet öntenek ki, amelynek nyomán óriási piszok és mocsok marad hátra, és amelyet különösen esős és sáros időben nehéz eltakarítani. Stallner elmondta továbbá, a gondot még tetézi az is, hogy a szemét a városházi vízgödröt gyakran eltörni, amelynek következtében a víz az udvaron összegyűlik és elönti nem csak a kapuszínt, hanem a városház előtti járdát is. Az 1837. november 22-ei tanácsülés ezért úgy határozott, a földalatti vízgyűjtő gödröt mielőbb ki kell tisztíttatni, továbbá, hogy két szemétgyűjtőt készíttetnek. Egyúttal elrendelte, hogy dobszó útján felhívják az árusítók figyelmét, hogy aki a szemetet nem ezekbe a gyűjtőkbe önti, az minden véka szemét után 6 vkr büntetést fizet a városi lámpapénztárba.361 Az 1805-ben felállított piactéri kút ügyében is többször intézkedni kényszerült a város. így például, miután az 1824- augusztus 25-ei tanácsülésre bejelentés érkezett, hogy a hetivásárok idején a kutat a szekerezők gyakran állataik itatására használják, és ennek során össze-vissza rángatják, ráncigálják, minek következtében sokszor szorul javításra. Ezért a tanácsülés elrendelte, hogy a kutat a jövőben a hetivásárok idején bezárják. Valószínűleg ez csak átmeneti rendelkezés lehetett, hiszen az 1827. szeptember 22-ei tanácsülés arról határozott, hogy a szekerezők a piaci kútnál nem itathatnak, mert egyrészt a szekerek akadályt jelentenek, másrészt a kút környéke rendszeresen sáros.362 Egészen más ok miatt fordult az 1829. december 5-ei tanácsüléshez Stallner Ferenc és Radics Károly. A két kereskedő - akiknek a Piactér északkeleti sarkán álló városháza alsó traktusában voltak bérelt boltjaik - szóban azt jelentették, hogy néhány nappal azelőtt a Stallner boltján lévő „... legnagyobb francia fortélyos lakat éczaka leverettetett és föltörettetett, szabad királyi Kőszeg városában is egy bolt a zsidók által föltörtettetvén, ottan 358 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1818-1819. 363. p. 359 VaMLSzvkt. Ktjkv. 174/1824-1825., 430/1824-1825., 529/1824-1825. 360 VaMLSzvkt. Ktjkv. 751/1829-1830. 361 VaMLSzvkt. Ktjkv. 488/1837-1838. 362 VaMLSzvkt. Ktjkv. 311/1824-1825., 361/1827-1828. 104
