Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Térségi igazságszolgáltatás és a városi önkormányzatok - A pártatlan bíróság Borostyánkő, Kabold és Kőszeg fórumain

voltak a pereknek, a perek tárgyilagossága, pártatlansága érdekéhen kénytelenek voltak valamiképpen feloldani ezt az ellentmondást. Erre utalnak a korai kezdeményezések is. Egyre erősebben tartja magát az nézet, hogy itt is elsősorban ez magyarázza a pártatlan híróságok létrejöttét. Máskülönben nem lenne érthető, hogy egy Habsburgzálogon lévő város, nevezetesen Kőszeg, valamint három, a magyar koronánál maradt mezőváros - Csepreg, Rohonc és Szombathely - építette ki a legmarkánsabb formában a nyugat-magyarországi települések e perjogi összefogását. A zálogstátusznak azonban kétféle módon volt befolyása a történtekre. Egyrészt - amint azt látni fogjuk - az alsóausztriai kamara a 16. század második felétől anyagi jogi eszközökkel behatolt a pártatlan bíróság gyakorlatába. így tett a benne résztvevők bővítésével, például Habsburg-záloghelyekkel, továbbá alsó-ausztriai és stájer együttműködőkkel. Másrészt a magyar diéta az említett perjogi ellentmondást csak 1659-ben oldotta fel. Minthogy a zálogstátusz, továbbá a pártatlan bíróságok együttműködésének megszűnése és az 1659-ben hozott törvénycikk egymáshoz időben közeliek, az időbeli közelség megtévesztheti a megfigyelőt. Ennek a jogintézménynek a tartalma és tartama felől nézve, úgy tűnik, hogy a 15. századi kezdetek a pártatlan bíróság létrejöttét jelentették. A pártatlan bíróság Borostyánkő, Kabold és Kőszeg fórumain Az osztrák városkutatás azt mondja, hogy az a hat város és mezőváros, amelyek az 1451. évi csepregi jogsegélykérésben szerepeltek, egyfajta városjogszövetséget alkottak.

408 Ennek a kutatási fogalom használatának az az alapja, hogy tagjai Székesfehérvár és Sopron magánjogát, valamint szabadalmait vették át. Ez azt sugallja, hogy a pártatlan bíróságon Sopron magánjogával és szabadalmaival élő városok, illetőleg mezővárosok tömörültek a küldöttbíróságba. A helyzet azonban az, hogy ennél szélesebb volt a résztvevők köre, ám akik ebbe beletartoztak, azok a magyar joggyakorlat folytatását képviselték. Ezekben a megállapításokban azonban még mindig sok a pontatlanság és az általánosítás. A 16-17. században ugyanis olyan városok, mezővárosok és uradalmak csatlakoztak a pártatlan bíróságoz, amelyek soha nem voltak tagjai a soproni városjogszövetségnek. Ilyen volt Borostyánkő és Kahold uradalma is. A kőszegi uradalom is a szereplők körét növelte, de fontos megjegyezni, hogy a kőszegi uradalom már a Garai-korszakban is kért jogsegélyt Soprontól. Mint látni fogjuk, Borostyánkő és Kabold uradalmainak csatlakozása a pártatlan bíróság fórumaihoz, még stájer és alsó-ausztriai uradalmak együttműködését is kiváltotta. Mindez nyilvánvalóan magyarázatra szorul. A pártatlan bíróság működésében két nagyobb korszak különíthető el. Az első 1451 és 1571, a második 1571 és 1648 közé tehető. A korszakolás tulajdonképpen anyagi jogi szempontból végezhető el, ekkor jelent meg ugyanis a császári jogra, a „Caroliná"-ra történő hivatkozás a forrásokban. Korábban már hivatkoztunk arra, hogy neuhofi Nikolaus Jurisics az uradalom és a város vitájában azzal vádolta meg Kőszeg elPrickler, H., 1970b. 47. p.; Prickler, H., 1996. 27. p. 93