Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Kőszeg és Kismarton jogállásáról - Kismarton jogállása
dalom, amelynek központja Kismarton lett. 364 Ez a viszonylag lassú birtokelkülönülés volt az egyik oka annak, hogy határai, azaz területi autonómiája csak a 17. század elején szilárdult meg. Mezővárosi rangját Kismarton a Kanizsai családtól kapta 1371-ben. Bár van olyan nézet is, hogy erre csak 1373-ban került sor, 36 ' sőt ezek hitelességét illetően is kétségek merültek fel. 366 A Kanizsaiak az oklevélben Kismarton városát kivették a szarvkői és a kismartoni várnagyok hatalma alól (1), egyúttal Kanizsaiak szabad bíróválasztást engedélyeztek, továbbá hozzájárultak 12 tanácsnok választásához (2). Ugyanakkor 10 év adómentességet biztosítottak, és ennek lejárta után 70 font bécsi dénár fizetését írtak elő évi két részletben (3). Kismarton polgárai is megkapták a szabad költözködés jogát (4), és a város földesura házasságkötésekor felmentette a polgárokat az ajándékozás kötelessége alól. A Kanizsaiak az ajándékozást önkéntessé tették (5), továbbá kötelezték magukat, hogy kíséretükkel együtt a saját költségükön tartják el magukat, ha a városba térnek (6). Az özvegyek és a leányok házasságát nem kötötték többé a földesúr beleegyezéséhez. Nagy Lajos király ugyanebben az évben, tehát 1371-ben hozzájárult a városfalak felépítéséhez. 36 ' Az 1360-ban már álló kismartoni vár e falakon belülre került, melynek következtében a vár és a földesúri város között szoros topográfiai egység jött létre, miként Kőszegen. Ezzel a „Stadtburg", a városi vár típusa született meg mindkét helyen. Ennek a későbbiekben mindvégig konfliktusgerjesztő szerepe volt a vár és a mezőváros között. A várhoz tartozó intézmények - így a majorság, az istállók, a várhoz tartozó településrész ugyanis a mezőváros törvénykezési területét csökkentették. Egyik sem fejlődött azonban olyan erődített várossá, mint Győr. Kőszegen ugyan 1531 és 1551 között, a Ferdinánd-kori építkezések idején külső bástyás védelmi rendszerrel vették körül a közös erődítményt, a helyi intézményeket azonban nem militarizálták. 368 Az 1371-ben biztosított kiváltságokat 1373-ban, 1388-ban és 1428-ban a Kanizsaiak újra megerősítették. Az 1388. évi változatban a „civitas libera" megjelölés olvasható, ahol a kismartoniak országos vásárhoz jutottak. E kiváltságok odaítélése tehát még a szarvkői uradalomból való kiválás előtt megtörtént. A bortermelésre utaló, 1371., 1395. és 1396. évi oklevelek is kitüntető módon csak Kismartonra vonatkoztak. 1390ben a kismartoni polgárok felmentést kaptak a soproni harmincad alól. Ez az oklevél biztosította a távolsági kereskedelemben szabadságát is. Borbála pedig 1414-ben mindezeket ezt vámmentességgel bővítette ki. 369 Kismarton a Kanizsai család birtoka volt, mígnem 1440 és 1445 között VI. Habsburg Alberthez került. A Kanizsaiak által újra és újra megerősített kiváltságlevelek elpusztultak vagy megrongálódtak az 1589. évi tűzvész idején. Az egykori kiváltságokat II. Habsburg Mátyás erősített meg 1611-ben. A tűzvészben sérült oklevélben szerencsére minden korábbi privilégium szövege jól olvasM Zelfel, 1996. 64-65. p. 65 Gruszecki, 1963. 316. p., Prickler, H., 1996. 26. p. 66 Prickler, H., 1972.37. p. 67 Prickler, H, 1998.12. p. 68 Gecsényi, 1991. 146-147. p.; Bariska, 1982c. 249-256. p. 6Q Gruszecki, 1963. 329. p. 86
