Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Az alsó-ausztriai rendi hatóságokról

AZ ALSO-AUSZTRIAI RENDI HATÓSÁGOKRÓL Tudnivaló, hogy nemcsak az I. Miksa-féle reformokkal kezdődött a 16. század, hiszen az alsó-ausztriai rendek maguk is reformra kényszerültek. A rendi igazgatás-kormányzás fóruma a tartományi gyűlés volt, amelyen a prelátusok, a főnemesek („Herren") és köznemesek („Ritter") mellett csak kezdetben vettek részt a tartományi fejedelmi városok („landesfürstliche Städte"). A rendi autonómia alapjait az uradalmak és a községi bíróságok adták. Az is közismert, hogy 1502-től állandó rendi vagy tartományi adóról lehet beszélni, melynek alapját a birtokok és az uradalmak bevallásai képezték.

240 Ez a rendszeres nemesi adózás a magyarországitól teljességgel eltérő jogfelfogást példázza. A rendi adók és közterhek („Mitleiden") fontos eszközt jelentettek a rendek számára. Az a zálogbirtokos, aki ezt nem fizette és nem vállalta, akinek birtoka ezért nem került be a rendi adókönyvbe („Gültbuch"), azzal szemben kemény eszközökkel léphettek fel.

241 De érvényesíthették akaratukat akár az uralkodóval, a tartományi fejedelemmel, egy várossal vagy egy zálogbirtokossal szemben is. Ennek igazolására csak utalunk arra, hogy Hans von Weispriach és Jurisics Miklós már említett eseteiben az alsó-ausztriai rendek reakciói milyen hevesek voltak. A tartományi kamara nem szólhatott bele a hadiadó felhasználásába. Nagyon közvetett kapcsolatba volt vele a vicedom hivatalán, majd az udvari hadifizető hivatalon („Hubamt") át."

42 Van olyan feltételezés, hogy a záloguradalmak és a záloghelységek rendi-államjogi alávetettsége éppen azáltal bizonyítható, hogy fizették a rendi adókat. Ennek az ellenkezője is igaz. Az Alsó-Ausztriai Kancellária irodaigazgatójának helyettese 1524-ben arra való hivatkozással vonta vissza Kőszeg városának meghívását, hogy a nagy sietségben elnézték (sic!) Kőszeg státuszát, hiszen a város közvetlenül a tartományi fejedelmi vicedom hivatalnak, az Alsó-Ausztriai Kamara elődjének fizetett.

243 Másként szólva: a város semmiféle rendi adót nem fizetett. Nem véletlen, hogy Kőszegre vonatkozóan 1533-ban megjelent a forrásokban egy megjelölés. Önmeghatározásnak tűnt eleinte, mert a „römisch-kaiserliche Majestätsstadt" m a híres, kőszegi ostromnapló belső címlapján jelent meg. Pedig ez bécsi átvétel, hiszen az 1528-ban megjelent bécsi rendészeti szabályzat illetőleg bírósági rendtartás nevezte így a rendi autonómiájától megfosztott székvárost az I. Ferdinánd-féle refonnok jegyében.

245 A városok tagságát egyébként is megszüntették a tartományi gyűlésben. A lehetőség arra, hogy a városok bekerüljenek az alsó-ausztriai tartományi gyűlés városi kúriájába, ezzel meg is szűnt véglegesen. "^ Lechner, 1970b. 162-163. p, 241 Petrin, 1982. 242 Nagy Is., 1971.13. p. 243 VaML KFLTk. LvL Póts. I/XXXII. Bécs, 1524. máj. 24244 VaML KFLTk. Lvt. 179. sz. Abschriften. Kőszeg, 1533. l.p. 245 KVM G. 291. ltsz. Künfiglíchej Maiestät Stat Wien, 1528. In: GEO, 1540. 63