Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Habsburg-kormányzati szervek a zálogterületeken

Ugyanakkor a fent leírt folyamat ebben a térségben azt is elősegítette, hogy előbb fejeződjön be a birtokviszonyok megszilárdulása, ezzel pedig a Habsburgok befolyásának megerősödése. Azaz a nyugat-magyarországi nagy birtokkoncentráció és a zálogbirtokok együttesen a Habsburg-orientációjú egyensúly létrejöttét eredményezték Nyugat-Magyarországon. Ehhez természetesen más tényezők is hozzájárultak, így a védelmi rendszer kiépítése, a Habsburg-intézmények megjelenése, a pénzügyi modernizáció, a horvát telepítés stb.

224 Ha igaz az, amit Otto Aull és Otto Brunner mondanak a nyugat-magyarországi nemesség bécsi politikai érdekeltségéről a 17. század elején, akkor ezt most azzal kell kiegészítenünk, hogy ennek nyomai már aló. század közepén tetten érhetők Nyugat-Magyarországon. Azaz, a Habsburg-orientációnak a térségben voltak már előzményei, még a „külön utat járó" Zala vármegyében is.

225 HABSBURG-KORMÁNYZATI SZERVEK A ZÁLOGTERÜLETEKEN Amint láttuk, az egész zálogtérség adminisztrációjáért jószerével az Alsó-Ausztriai Kamara volt a felelős. Ennek az volt az alapja, hogy a békeszerződésekben felsorolt zálogbirtokokat kamarai birtoknak tartották.

226 Olyan birtoknak, amely része volt a tartományi fejedelem kamarai javainak. Ezek pedig az I. Miksa által megkezdett, majd az I. Ferdinánd által bevezetett kormányzati reformszervek felügyelete alá tartoztak. Már Otto Brunner elemzésében olvasható, hogy ezek a tartományi kormányszervek a zálogterületeket is ellenőrzésük alatt tartották. Valóban ez volt a legelső döntő változás a zálogosítás után: a Habsburg-kormányzati szervek működésének, gyámkodásának kiterjesztése a nyugat-magyarországi záloghelyekre. Ezek természetesen nem a központi, udvari kormányszervek - „Hofrat", „Geheimrat", „Hofkammer", „Hofkriegsrat" - voltak. Ezek befolyása például az alájuk rendelt Magyar Kamarával (Pozsonyi Kamara, Szepesi Kamara), vagy az Udvari Haditanáccsal Magyarországon is reformintézményeknek számítottak. Természetesen ezen intézmények közé tartoztak a végvidéki főkapitányság és a kerületi generalátusok a mélységben tagolt végvárrendszer működtetésére.

228 Mindezekre Pállfy Géza legújabb, átfogó kutatásai derítettek fényt. Miként arra is, hogy az alsó-ausztriai nemesség a győri főkapitányi hivatalt, mint a központi hadügyigazgatás részét, úgyszólván teljes befolyása alatt tartotta.

229 Többek között személyiségek révén, mint Erasm Teufel főhadparancsnok, Niklas Graf zu Salm főhadparancsnok, Ehrenreich von Königsberg győri főkapitány, majd az Udvari Haditanács elnöke, akikkel már a zálogbirtokokon és Nyugat-Magyarország más uradalmaiban is találkoztunk.

230 Gecsényi, 1991. 225 Bariska, 1999a. 71. p. 226 VaML KFL KVT Act. Misc. Bécs, 1536. aug. 8. 227 Bariska, 1984. 7. p. 22S Pálffy, 2000a. 59-70. p. 22t) Pálffy, 1999a. 180. p. 230 Pálffy, 1999a. 229., 230., 232., 250. p. 60