Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
A nyugat-magyarországi Habsburg-záloghelyek - A zálogbirtokok és zálogbirtokosok
domino Guilhemo Pemkircher juxta sue maiestatis litteras donauit". 1 Ez a szerződés hét várat, uradalmat illetőleg mezővárost - Szarvkőt, Kismartont, Fraknót, Kaboldot, Borostyánkőt, Kőszeget és Rohoncot - sorolt fel. Igaz, néhány helység nevét elhallgatta, mégpedig olyanokét, amelyek a háború előtt Mátyáséi voltak. Ugyanakkor Rohoncot nyomban Wilhelm Baumkirchernek adta, amely legkésőbb 1502-ben végleg kikerült a zálogbirtokok köréből. 103 így a Habsburg-zálogon lévő helységek száma hatra csökkent. Ez lényegében 1626-ig nem is változott. Ekkor azonban - azt követően, hogy Esterházy Miklós gróf Fraknót és Kaboldot kiváltotta - négyre redukálódott a szám. 104 így az 1647-ben bekövetkezett visszacsatoláskor a törvénycikkely már csak Kismartont, Szarvkőt, Borostyánkőt és Kőszeget említette. 103 A zálogbirtokok és zálogbirtokosok Az 1463. évi békeszerződés már zálogszerződésnek számít. Jogszerűségéről nincs vita, ám jogági jellegéről - nevezetesen, hogy magán- vagy közjogi szerződés-e - már megoszlanak a vélemények. A rendi jogban ugyanis ezek között nincs éles határ. Itt a közhatalom gyakorlását szabályzó normarendszer fokozatos elkülönüléséről lehet szó. 106 Az 1463. évi szerződés értelmezését azt teszi nehézzé, hogy annak alanya két szuverén uralkodó, tárgya pedig közjogi természetű. Egyfelől azért, mert a Szent Korona a közhatalom jelképe, másfelől pedig, mert a szerződésbe belefoglalták a Habsburg-jogigényt a magyar királyi koronára, továbbá az alkuhoz területi zálogot kötöttek. Ezeken pedig köz- és magánjogi terhek és jövedelmek voltak. Minthogy az uralkodás joga a család - a dinasztia - joga lett, így a magánjog közjoggá vált. Más szóval: vétel, zálog, öröklés vagy szerződés címén fontos közjogokat lehetett szerezni. Andreas Baumgartner nemesi zsoldosvezér, pozsonyi ispán, 1459-ben így szerzett példának okáért pénzverési jogot Habsburg Frigyestől. 10 ' Ugyanakkor a föld, a terület birtokával a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, továbbá a katonai hatalom joga is a szerződésből következett. Azaz a záloggal más, csatolt jogok jártak, ám nem mindig kizárólagosan. Esterházy Miklós grófot 1626-ban úgy erősítették meg a kismartoni uradalom zálogában, hogy az uradalom pallosjogát nem gyakorolhatta. 108 Ez az a kettősség - a köz- és magánjogi jelleg megléte -, amit a soproni és a pozsonyi békeszerződések már de iure magukon viseltek. Az 1447-ben kötött regedéi fegyverszüneti egyezmény sem nélkülözte ezt, de kevés volt benne a közjogi elem, mivel a Hunyadinak csak korlátozott joga volt a felségjogok gyakorlására. Minthogy a békeszerződéseknek a zálogalakzata a szerződő felek után egyszerre volt köz- és magánjogi természetű, benne rejlett a lehetőség, hogy belőle újabb zálogok, mégpedig alzáloL " Aull, 1930b. 90. p. Otto Aull átírásán nem változtattunk. 103 Homma, 1970. 104 Ernst, 1966. 327-364. p. 105 III. Ferdinand 1647. évi decretuma. 71. te. MT, 1608-1657. 470. p. 106 Mezey, 1996b. 18-19. p. 107 Haller-Reiffenstein, 1983.81. p. 108 Priekler.H., 1972. 38. p. 35
