Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

A nyugat-magyarországi Habsburg-záloghelyek - A birtokegyesítés és az alzálog intézménye

Habsburg Frigyes által vezetett „Fehde"-cselekmények lezárásának kell tekinteni, olyan formális követelménynek, amelyben a megtámadott fél esküvel fogadta, hogy nem áll bosszút a jövó'ben. Mindennek azért van jelentősége, mert a „Fehde" intézményének megjelenése a német jogintézmény behatolását jelentette Nyugat-Magyarországon. Erre utaltak az osztrák és magyar rendek között 1453 márciusában, tehát V. László kiadatása után kötött egyezményében is: „Item, daz die so Hungrischen geslos von vnsers gnedigisten herrn des keysets wegen innhaben werden, auch die anndem die Teutschen sy sein von Oesterreich, Steir oder anndem lannden, die geslos im Vngrischen innhaben, schuldig sein sollen, dem rechten, den gesetzten vnd gewohnhaiten des kunigkreichs Vngem vnd den richtem in im emphehlungen, auch der hofrichter geschafften vnd briefn nach gewohnheit des kunigkreichs ausganng gehorsam sein".

82 A magyar rendeknek nem lett volna szükséges külön pontban szerepeltetni a magyar jog, a törvények és a szokásjog betartását a foglalt és megvásárolt nyugat-magyarországi területeken, ha az ausztriaiak, a stájerek és más országbeliek ezt betartották volna. Meg kell jegyezni, hogy a Lipót-ágon VI. Albert herceg a gyarapodásnak csak a békés eszközeivel élt. Fraknót, Lánzsért és Kaboldot a Fraknói-Nagymartoni grófok ajánlották zálogba 1445-ben a hercegnek, és ezeket 1447-ben vásárlással ki is tudta váltani. Kismarton ugyancsak zálog útján jutott VI. Alberthez, ahol a Kanizsaiak szorultak ki.

85 Abban, hogy Szarvkővel ekkor mi történt, az eddig megjelent szakirodalom eléggé bizonytalan. Egyedül Ernst állítja, hogy Szarvkő már 1440 és 1442 között a herceg kezén volt. Annyi azonban biztos, hogy az 1447. évi fegyverszünet Szarvkő jövedelmeit VI. Albertnek ítélte.

84 A zálogon, a fegyver jogán vagy a vásárlással történt szerzés tehát magánjogilag más-más jogcímeket takart. Az 1447-ben kelt oklevél a következó'ket írta a Habsburg-testvérek kezére került helységek birtokbavételéről: „infrascripta castra in regno Hungáriáé consistencia, que titulo pignoris, aut manu armata, seu cdeas in eorum potestatem devenere vei ipsis obligat existunt".^ A regedéi fegyverszünet tehát különbséget tett a jogcímek között, mégis egy csomagban jóváhagyta a Lipót-ág szerzéseit. Ezért utalt Ernst feljebb arra, hogy a szerzés folyamata itt lezárult. A továbbiakban be kellett rendezkedni az újszerzemények megtartására. Ekkor adták vissza Győr városát.

86 A birtokegyesítés és az alzálog intézménye Albertnek pénzre volt szüksége, ezért 1451-ben Fraknót és Kaboldot eladta Habsburg Frigyesnek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Albert Fraknó, Kabold és Lánzsér uradalmait összesen 150.000 aranyforintért vette zálogba, mely akkor óriási összeg 82 Halkr-Reiffenstein, 1983. 74. p. 83 Prick kr, H„ 1972. 38., 48. p. 84 Ernst, 1963a. 70-71. p. Graf, 1926. 16-17. fol. A szerző ice a kéziratos disszertációjában idézi a Regedén, 1447. jún. l-jén keltezett fegyverszüneti egyezmény szövegrészletét. Ez az átírás is tők származik. 86 Horváth M., 1871a. 18. p. 32