Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

A visszacsatolás és annak ára - Kőszeg példája

hatalom alól 4000 forintért kiváltotta magát. 616 Megjegyzendő', hogy kiváltás összes terhe 1648 és 1649 között Kó'szegen 30.650 forintra rúgott. 619 Az események különhözó' szinteken és párhuzamosan folytak. Minthogy a rendi társadalom arra készült, hogy alulról felfelé zárja el az utat, érdemes ezt a vertikumot megvizsgálni. Fent utaltunk arra, hogy a szomszédos lékai és csepregi uradalom ura, Ná­dasdy Ferenc gróf igényt jelentett be Kó'szegre. Úgy vélte, hogy a város megsértette a borsmonostori apátság felé esó' közös határokat. 620 Az ügy az alsó-ausztriai kormányható­ságon és a nádoron, Draskovich János grófon keresztül III. Ferdinándhoz is eljutott. Ná­dasdy Ferenc, Vas vármegye főispánja először megakadályozta, hogy az ügy a Vas várme­gyei sedria elé kerüljön, mondván, Kőszeg nem a Magyar Királyság része. 62 ' A másik, már érintett összeütközésre Széchy Dénes gróf és a város között az úgynevezett hegyvámperben került sor. Kőszeg azt állította, hogy a város 1200 akós hegyvámját annak idején I. Ferdinándtól Jurisics Miklós érdemeiért kapta. Az érvelés szerint ez az adomány nem terjedt ki automatikusan az uradalom többi zálogos és tény­leges birtokosára. 622 A város úgy fogta fel, hogy a Vas és a Sopron vármegyei birto­kosokkal folytatott birtok- és regálévitáknak döntő szerepük van. Mindenekelőtt an­nak próbáját látták benne, hogy milyen szabadságokat tudnak átmenteni a visszacsa­tolás utánra. Olyan ősi, magyar, nemesi toposzok is bekerültek a város érvrendszerébe, mint a „vérünkkel szerzett jog elve". 6271 A vita így arra is jó volt, hogy város tisztázza végre rendi pozícióját is az anyaországban. Kőszeg arra törekedett, hogy az egész ügynek minél nagyobb kormányzati nyil­vánosságot adjon. Ekkor vezették be következetesen az instrukció intézményét, amelyre a városnak később a diétán oly nagy szüksége volt. Kőszeg mind a város határai, mind pedig a hegyvámügyben bizonyítási kényszerbe került egyrészt a szomszédos földbirto­kosok, másrészt amiatt, mert enélkül esélye sem maradt volna arra, hogy szabad királyi városként önállósuljon. Két idézet illik ide. Az egyik a város, a másik III. Ferdinánd ál­lásfoglalása. 1648. augusztus 23-án a következőket vezették be a Kőszeg város jegyző­könyvébe: „aber weilen Ihr Maiestät in so grossen Nöten steckhe und demnach auf alle Weis und Weg, wie Sie können, gelt machen müessen, derowegen und so wir und unser Kün­der nicht Pauren sein, sondern viel mehr wir und Sie frei und hei unsem Privilegien verblei­ben wollen und können, so sollen wir Ihr Maiestät 25000 Floren erlegen". 624 Az idézet azt sugallja, hogy a város is tudott az udvar pénzszűkéről, miként Nádasdy és Széchy is, ami 618 Prickler, H., 1998. 44. p. 619 VaML KFL KVH Vksz. („Statt Cameren Zu Gunß Arrets Rätung von Georgy Deß 1648 biß Wider auff Georgy des 1649 Jars"). 620 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1646-1647. 65-66. p. Kőszeg, 1647. aug. 8. 621 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1646-1647. 122. p. Kőszeg, 1647. szept. 26. 622 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 138-141. p. Kőszeg, 1648. Jan. 3. 623 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 149. p. Kőszeg, 1648. Jan. 26. 624 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1648-1649. 59-60. p. Kőszeg, 1648. aug. 23. 143

Next

/
Thumbnails
Contents