Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

A visszacsatolás és annak ára - Kismarton és Kőszeg visszacsatolása

lenül szükséges volt ahhoz, hogy várost kedvezményezetté tegye és kormányzati együttműködés jöjjön létre. Mind Kismarton, mind Kőszeg szempontjából döntőnek bizonyult, hogy kik képviselték a várost ebben a többszereplős érdekharcban. Ott, ahol az udvart, az alsó-ausztriai, továbbá a magyar kormányzati szerveket, végül a szabad királyi várossal ellenérdekelt megyei közgyűléseket és megyei főnemességet, többek között az Esterházyak, a Nádasdyak és a Széchyek akaratát is figyelembe kellett venni. A feudális érdekviszonyok eme bonyolult közegében egyáltalán nem volt közömbös a városi képviselet szintje. Ezért állítjuk, hogy Kismarton nemesi származású bírájának szerepe nagyon is felértékelődött. Eisforth otthonosan mozgott a bécsi kormányszervek hivatalaiban, kitűnően ismerte az Esterházy uradalmat, így sikeresebben képviselhette Kismarton érdekeit is. Kőszegen - tekintettel arra, hogy a városi jegyzőkönyvek nem pusztultak el jobban ismerjük a városvezetés összetételét. A kőszegi városbíró nem volt olyan kiemelkedő személyiség, mint a kismartoni. 1646-ban Marton Ferenc, 1647-ben Johannes Pammer, 1648-ban és 1649-bcn Hosztóti István városbíró töltötte be a városbírói hivatalt.

596 Látható, hogy Kőszegen erős fluktuáció volt a városbírói székben, mely egyébként a 1630-as években lezajlott önkormányzati válsággal is összefüggött.

,97 A városbírák szerepe 1646 és 1649 között elsősorban az volt, hogy megfelelő embereket találjanak a város érdekképviseletére. Itt mindenképpen idéznünk kell III. Ferdinánd 1648. november 6-án Kőszegnek kiadott oklevelét, melybe a középkori okleveles gyakorlat mintájára beszerkesztették a kedvezményezett város képviselőjét. A fent idézett pátens narrációjában két kőszegi szenátort, Szvetics Andrást és Nováky Jánost név szerint is megemlítettek: „Et proterea ad universorum tum praesentium, tum futurum notitiam harum serié volumus pervenire, quod fideles nostri Nobiles et Circumspecti Andreas Swetich et loannes Novak Seriatores Civitatis nostrae Kőszeghiensis aiiter Günz vocatae, Maiestatis nostrae venientes, in conspectum, suis, necnon fidelium nostrorum Prudentum et Circumspectorum ludicis et juratorum eiusdem Civitatis nostrae Kőszegh aiiter Günz, in Comitatu Castriferrei adiacentis, nominibus et personis, humülime nobis repraesentarunt".

598 Ebben a részletben éppen az az érdekes, hogy nem a városvezetés kapta ezt a kitüntetést, hanem a két szenátor, akik mindketten új embernek, homo novusnak számítottak. Szvetics 1641 áprilisában jelent meg a szenátorok között, amikor a külsőtanács tagja lett, de a belvárost képviselve. Ismeretes, hogy a kőszegi külsőtanácsot a belváros, valamint a Magyarváros és a Németváros után területi elv szerint választották. Szvetics András 1645. április 24-én a belsőtanács tagja lett. Ezt a pozícióját meg is őrizte a szabad királyi várossá válás után is.

600 1647-ben ő töltötte be a városkamarási hivaBariska, 2000a. 108-110. p. Bariska, 1982b. 65-71. p. VaML KFL Tk. Lvr. 97. sz. Bécs, 1648. nov. 6. III. Ferdinánd ünnepélyes pátense Kőszeg szabad királyi várossá emeléséről. VaML KFL KVT Ülésjkv., 1641-1643. 44. fol. Kőszeg, 1641. ápr. 24. VaML KFL KVT Ülésjkv., 1645-1646. 7. fol. Kőszeg, 1645. ápr. 24. 140