Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Az önkormányzatiság Kismartonban és Kőszegen - Az önkormányzati hivatalok és tisztségek

1704 közötti kismartoni városbírák 65%-a nemesi származású vagy nemességet felvett polgár volt.

323 Az a jelenség, hogy polgár lett nemes, és nem fordítva, más városokban - így Kőszegen - is tetten érhető. Az Eisforth-féle életpálya, miszerint uradalmi hivatalnok belsőtanácsossá, majd városbíróvá emelkedett, Kőszegen nem talált követőre. A Kismartonra jellemző egyszerűbb kétkamarás rendszer mögött nem szabad azonban a kőszeginél lényegesen tagolatlanabb helyi társadalmat feltételezni. A szőlőtermeléshez nélkülözhetetlen kapások Kismartonban már 1500-ban céhbe tömörültek. Számos családnév utal arra, hogy a kézműves céhek - közöttük az ácsoké, a susztereké, a szabóké, a puskaműveseké, a pintéreké és a bognároké - szerepe már ekkor jelentős volt. Az 1601. évi városi és rendészeti szabályzat kézműveseket, pékeket, kereskedőket és kalmárokat igazította el miheztartás végett,

526 míg az önkormányzati hivatalok és azok működése egyértelműen összetett önkormányzati autonómia-mintára utalnak. Az önkormányzati hivatalok és tisztségek Az eltérő önkormányzati szerkezet sem volt szükségszerűen egyszerűbb, hanem inkább más funkciók ellátását biztosította. Vizsgálataink arra irányultak, hogy az uradalomból kivált kamarai városok ki tudták-e építeni hivatali szervezetüket és tisztségeiket, illetőleg, hogy miként működtették azokat. A kőszegi testületek vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy az elszámolásra kötelezett hivatalokat, így a bíró, az egyházgondok, italmérési adóbeszedő, sókamarás, téglainspektor hivatalát a belsőtanács tagjaira bízták. Ez a kismartoni testületekre is igaz. Ezzel szemben az alacsonyabb tisztségeket, mint például a tűzfelvigyázó, borvonyók, hegymesterek, vásárbírák tisztét a külvárosiakkal töltötték be. Akadtak ezek között természetesen olyanok, amelyeket bérbe vettek, vagyis amelyek nem kifejezetten városi hivatalok voltak, így például az italmérési adóbeszedőé. Az, hogy egy város milyen hivatalokat hozott létre, milyen tisztségekre milyen feladatokat bízott, bizonyos következtetések levonására ad alkalmat. A két város alább következő archontológiai kategóriái nagyon beszédesek. Leginkább azért, mert a hivatalok - ezek a 12. táblázatban -, valamint a különböző feladatokra életre hívott tisztségek egybeesése nyilvánvaló. Hivataloknak nevezzük azokat a választott tisztségeket, amelyek elszámolásra voltak kötelezve, továbbá hatósági feladatot láttak el, azaz büntetést szabhattak ki. A tisztségek ezzel szemben sem elszámolásra nem voltak kötelezve, sem hatósági jogkörük nem volt. Szolgáltatás-jellegű megbízatások voltak, amelyek egyikéről-másikáról az sem derült ki, hogy évi választási ciklushoz voltak-e kötve vagy sem. Van olyan hivatal is, amely csak abban a különbözik a másiktól, hogy más volt a neve. 323 Prickler, H., 1998. 53. p. 326 Kolosvári - Óvári, 1904. 89-98. p. 118