Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Térségi igazságszolgáltatás és a városi önkormányzatok - A pártatlan bíróság működése 1571 és 1648 között

Ez tette lehetővé a harmadik, Forintosra nézve terhelő tanú bécsi kihallgatását, ezúttal azonban a tortúra mellőzésével. Forintost pedig ebben a szakaszban is felmentették. Az indoklásban Bécs a kőszegiek elhamarkodott, jogszerűtlen eljárására hivatkozott, a harmadik tanú vallomásában pedig ellentmondásokat találtak. A perrendtartás megkövetelte még, hogy Forintosnak felajánlják a fellebbezés lehetőségét. A szenátor azonban nem élt ezzel. Az iratokat ezután átküldték az Alsó-Ausztriai Kormányszéknek, amely nyomban elrendelte Forintos szabadlábra helyezését.

442 Az eset nagy tanulságul szolgált a város számára is. A Forintos örökösök 1566-ban egyenesen azt kérték, hogy ügyüket egy másik perben ne az elfogult városi bíróság, hanem Bécs törvényszéke tárgyalja.

443 Ez a bizalomvesztés vezetett többek között ahhoz, hogy a kőszegi uradalom 1569-ben közvetlen ellenőrzési jogot kérjen Kőszeg elsőfokú törvénykezése felett. A pártatlan bíróság működése 1571 és 1648 között A 9-11. táblázatok jó 75 esztendőről nyújtanak áttekintést. Ez a háromnegyed évszázadnyi idő a 16. század utolsó évtizedei, valamint a 17. század első fele sok meglepetést tartogatott. Az első az, hogy milyen irányban bővült a pártatlan bíróság intézményét igénybe vevők köre. Azaz az, hogy kik voltak azok, akik bírótársakat küldtek ki a kezdeményező fél kérésére. Ebben az időszakban olyan felek is igénybe vették a bíróságot, akikről az irodalom és kutatás még mindig keveset tud. Ennek egyik oka az, hogy az „Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes" elnevezésű kiadványsorozat még nem dolgozta fel Közép- és Dél-Burgenland területét. Igazságtalanok vagyunk persze, mert a magyarországi megyetörténctck még itt sem tartanak és az elzálogosított uradalmak közül főleg a kaboldi uradalomra vonatkozóan nagyon hiányoznak a kutatások. Ugyanakkor éppen a kaboldi uradalom volt az egyik, amely együttműködési készséget mutatott a pártatlan bíróság működtetésében. Hasonló példákat csak a borostyánkői uradalomból ismerünk, melyek feltárását Harald Prickler még elég korán elvégezte.

444 A rendszeres feltárás azonban még várat magára, főleg a „Hofkammerarchiv" uradalmi anyaga ígér sok eredményt. Történtek persze tematikus elemzések is, mint ahogy azt a Gruszekci-féle irodalom mutatja a falutörvényeket („Banntaiding") illetően. Ez azonban például a kaboldi uradalomra vonatkozóan csak az 1704-ben kezdődő Esterházy-korszakát öleli fel, Borostyánkő adatai pedig elég szűkösek.

443 Ugyanezt lehet elmondani a Homma-Prickler-féle uradalmi pallosjogkutatásokról, az úgynevezett „Landgericht"-feltárásokról.

446 Ezek óriási érdeme, hogy legalább regisztrálták a pallosjoggal rendelkező úriszékeket.

447 A pártatlan bíróságok meghívása és küldöttrendszere a kőszegi, a kaboldi és a borostyánkői uradalom között így válik érthetővé. '

2

Bariska, 1988. 255. p. 3 VaML KFL KVT Act. Misc. 1566. dec. 16. '

4 Prickler, H., 1956.; Prickler, H., 1960. '

5 Gruszecki, 1951. 16-19., 32. p.; Homma - Prickler, H., 1963. 162-163. p. ' Homma - Prickler, H., 1963. Ebben az anyagban Kabold problémáját is felvetették, de értelemszerűen itt nem részletezhették. Homma, 1961.; Prickler, H., 1972. E két egymást kiegészítő' munkában csaknem a teljes - egykori nyugat-magyarországi - burgenlandi Landgericht-lista megtalálható. Ennélfogva az uradalmakon belüli Landgericht-kerületek is. 100