Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Kocsmák, csárdák és vendéglők a 18-19. századi Vas megyében

voltak, és működésük nem jártak szükségszerűen együtt a kocsmatartással, azaz étel- és italkínálattal.

4 A vendégfogadókban történő éjszakázáshoz adott hasznos tanácsokat - valószínűleg a saját rossz tapasztalatai alapján - Edvi Illés Pál az 1825. évben megjelent Tudományos Gyűjteményben. Szerinte a vendégfogadóban a legelső teendő a szoba szemrevételezése, azon belül is annak megállapítása, hogy nincs-e benne törött ablak. Emellett „... egyél a vendég asztalnál, ne a magad szobájában. Ne is készíttess külön ételeket. A hol napokig múlatsz, a rovást minden egy, legfeljebb minden harmadnapon kifizesd a fogadósnak ... . Fogadó házakban az ágyat, mellybe fekünni készülsz, jól megvizsgáld. Lepedőt minden esetre tisztát teríttes alád .... Nyári italod lehet, citrom lével, borecettel, és kevés cukorral megcsinált friss víz ••• -A borokat igen ne áhítsd, mert sok fogadósok a bort geléttel (gelatin, borderítő szer) megvesztegetik: ettől pedig egésségére vigyázó utas őrizjedjék .... Nyáron a hús nemű ételek körül is vigyázva tartsd magadat. Csak friss húst egyél meg úton. Tojás ételek fogadó házakban éppen gyanúsak. "

5 A magyar vendéglátás területén is különleges helyet foglaltak el a gyógyfürdők. A családi vagy politikai ügyek miatt útra kelt nemesek és városi polgárok gyakran keresték fel a különböző fürdőhelyeket, melyek így a gyógyulás és pihenés mellett a társasági élet színterei is voltak, ahol a vendégek sokat beszélgettek bor mellett. A gyógy- és ásványvizeket az ivókúrák részeként fogyasztották, de a szénsavas forrásokból (borvizekből) időnként töltöttek a borba is. így alakult ki a fröccs elődje,

6 melyben a bor és a víz arányát sokáig helyi szokások, illetve a vendég kívánsága szabályozta. A nagy vonzerővel rendelkező fürdők segítettek a borok elterjesztésében, a más vidékeken termelt italokkal itt ismerkedtek meg a vendégek.

7 A Vas megyei Tarcsafürdőn (ma: Tatzmannsdorf, Ausztria) az ebédnél a bort ásványvízzel vegyíteni csak az egészségesebbeknek javasolták: „Bor, még pedig jó ó és savanytalan bor csak olyanoknak engedtetik meg, kik hozzá vannak szokva és épen nem nélkülözhetik. Egyéb s^es^es italok különösen a gyomor- és észrontó likőrök teljesen mellőzendők."

8 A borok nagy része - így a nevezetes vashegyi és a rizling - a tulajdonos, Batthyány Ferenc gróf gyimótfalvi (ma: Jormannsdorf, Ausztria) pincéiből került ki lepecsételt üvegekben.

9 4 MNL 5. köt. Bp., 1982. 522-523. p. Edvi Illés Pál; Némelly oktatások messzire Utazóknak. Vörös Károly közlése. = História, 1983. 3. sz. Ilii, p. A fröecsös poharak mérete és a bennük levő bor aránya változott, de az 1874:8. törvénycikkely hatálybalépése után mindenhol a metrikus számrendszer szerinti poharakban szolgálták fel az innivalót. A kisfröccs (1 dl bor és 1 dl szóda), a nagyfröccs (2 dl bor és 1 dl szóda), a hosszúlépés (1 dl bor és 2 dl szóda) arányban lett rögzítve. Majdan János: Borkultúra a polgárosuló Magyarországon. = História, 1998. 5-6. sz. (továbbiakban: Majdan, 1998.) 52. p. 7 Majdan, 1998. 50. p. Beszedits Ede: Tárcsa és ásványvizei, természet,- végy- és gyógytani tekintetben. Szombathely, 1865. 55. p. 9

Uo. 93