Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Fejezetek a szombathelyi hegyközségl8-19. századi történetéből
gyalogos és szekérrel történő' közlekedést. 22 Jellemző', hogy a rendszabály a legszigorúbban - mégpedig 12 ft büntetéssel - a rideg- és vonósmarhák engedély nélküli hegyben való tartását, 23 illetőleg a megyék, azaz birtokhatárok önkényes megváltoztatását fenyegette. 24 A rendszabály miközben pontosan előírta a közös megyében álló gyümölcsfák termésének megosztását, keményen fellépett a hegybéli fa- és gyümölcslopásokkal, a szőló'oltványok levágásával vagy kiásásával szemben. 25 A tolvajláson vagy rabláson ért, nem helybéli illetőségű személyeket természetesen a megyei hatóságnak adták át, a szombathelyieket pedig vagy a hegy gyűlése vagy a városi hatóság előtt vonták felelősségre. 26 Nyilván, miután a fentiekhez hasonlóan, gyakran előforduló vétség volt, az artikulusok egy külön pontja foglalkozott a hegybéli együttélés elemi normáinak betartásával, valamint azok megsértésével: „Kemény és példás fényetek a környülállásokhoz képest a hazai törvények szerint való büntetések alatt a szőlő hegyben minden némő feslet életnek el követése, botránkoztató istentelen beszédek, éneklések, mesézések, a héjában való esküvések veszekedések, ugy akár mely tisztátalan szók, s az Isten és a szentek ellen káromkodások az ujj politia vagy is criminalis rendelések szerént a környül állásokhoz képest fognak büntetödni. " 27 Az 1789. évi szombathelyi hegyközségi rendszabály úgy rendelkezett, hogy a 4 ft érték alatti panaszokat és ügyeket a főhegymester és a városi jegyző saját kebelén belül, „jegyzőkönyvileg" intézze, az ennél nagyobb értékű ügyek azonban már a városi tanács kompetenciájába tartoznak. 28 Fontos és érdekes eleme volt a szombathelyi artikulusoknak, hogy a rendszabály előírása ellen vétő szőlőbirtokosok szőlőjét a hegymester mindaddig kicégérezte, azaz megjelölte, és annak látogatásától a szőlősgazdát mindaddig eltiltotta, amíg az érintett ellen eljárás volt folyamatban, azaz a hegygyűlésen vagy a városi tanács előtti, ún. rövid perben nem tisztázta magát, vagy nem fizette ki a megérdemelt büntetést. 29 Amint említettük, nincs lényegi különbség az 1789-ben, illetőleg az 1813-ban elfogadott szombathelyi hegyközségi rendszabályzat között, két apró eltérést azonban megemlítünk. Az utóbbi rendszabály az előbbivel ellentétben, tételesen előírta, hogy a hegy ügyeinek intézésére évente két alkalommal - Szent György-nap után két héttel, továbbá a szüret után két héttel - hegygyűlést kell tartani, másrészt elrendelte, hogy az isteni gondviselés elnyerése, valamint az égi háborúk eltávoztatása céljából a szőlősgazdák költségén minden évben a Szent Kereszt feltalálásakor, azaz május 3-án misét 22 VaMLSzvkt. Ktjkv., 1788-1791. 148-149. p. 23 VaMLSzvkt. Ktjkv., 1788-1791. 149. p. 24 VaMLSzvkt. Ktjkv., 1788-1791. 150-151. p. 25 VaML Szvkt. Ktjkv., 1788-1791. 151. p. 26 VaML Szvkt. Ktjkv., 1788-1791. 152. p. 27 VaML Szvkt. Ktjkv., 1788-1791. 151. p. 28 VaML Szvkt. Ktjkv., 1788-1791. 152. p. 29 Uo. 75
