Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A Ság-hegy hegyközségei a 18-19. században

Érdekesség, hogy nem is annyira az eskü szövege árulkodik az említett eseményről, hanem az esküt letenni nem akaró, abból valamit kihagyó, illetve az eló'írt hitet visszavonó személyek ellen kirovandó büntetés, valamint az a megfogalmazás, mely szerint a földbirtokos gróf olyan templom építésére utaltatta át egyes büntetési összegek bizonyos hányadát, amelyben „isten és az ő szentéi dicsősége promoveáltatik...".

is Az 5. articulus 10. pontjában pontosították is, hogy a sági katolikus templom építéséről van szó. Ez mutatja, hogy nem szabad ezeket, az önkormányzatot biztosító pontokat önmagukban, a környékbeli községek történetének ismerete és figyelembevétele nélkül vizsgálni. Helytálló Csorna Zsigmond azon megállapítása, hogy voltak úgynevezett keretszabályok, amelyeket egyes birtokosok más-más területeken, többé-kevésbé azonos formában használtak fel,

19 de bizonyos, hogy a helyi sajátosságok többnyire rányomták bélyegüket ezekre a standardizált szabályozásokra is. Éppen ezen egyedi sajátosságok feltárása lehet még további vizsgálatok célja, miután a tágabb összefüggéseket nagyjából már feltárták a kutatások. Égető Melinda az önállósági fok nagysága meghatározása szempontjából a vezetőség választásának, szőlőpásztorok felfogadásának, valamint az eladás és öröklés szabadságát, azok földesúri felügyeletét tekinti mérvadónak.

20 Ehhez hozzátartozónak tűnik a büntetéspénzek nagysága, továbbá az az arány, mely szerint azokat megosztották a hegység és a birtokos között. Alátámasztja ezt a két kápolnai hegytörvény. Az elsőben a beszedett pénzek nagy részénél megtalálható a kettősség, mely szerint a jelentősebb összeget a Batthyányaknak kellett befizetni. Jellemző volt ekkor a 4:l-es arány. Az 1861. évi szabályzatban az egyik legjelentősebb változást éppen a büntetési összegek jelentős csökkenése mutatta. Ennek oka az volt, hogy abból kimaradt az uraságot illető részt, és csak a korábban a közösségnek járó összeg maradt meg. Igaz, ennek a szabálynak van olyan pontja is, mely szerint a hegyközségnek kellett befizetni a korábban a földesurat illető összeget.

21 Ebből a szempontból a felsorolt szabályzatok közül kiemelkedik a sági rendelet, mert a birtokos és tiszttartója csak súlyosabb, illetve vitára lehetőséget adó esetekben verekedés, nem saját út használata érési időben - avatkozott be. Ekkor is csak az ítélet megerősítését kellett tőlük kérni, tehát mintegy fellebbezési fórumként működtek. A büntetéspénzekből csak két esetben részesedett a földesúr. Minden bizonnyal az elrettentés szándéka volt abban, hogy az egyébként szokásos legmagasabb, 4 ft-os összeget verekedés és alaptalan elperlés esetében megtoldották a földesúrnak fizetendő 16 fttal. Kimaradt ugyanakkor a verekedés miatt Kápolnán és Mesteriben elrendelt láncra verés, vagy kalodába zárás. A somlóvásárhelyi hegyközség 1803. évi szabályzata a Ságinál jóval kisebb önállóságot biztosított, és büntetési tételei is magasabbak voltak.

22 1S SHT 1734. 3. p. 19 Csorna, 1999. 58. p. Égető Melinda: Adatok a Sárvár-Felsővidéki Uradalom szőlőhegyeinek életéhez a 19. század elején. = Soproni Szemle, 1999. 1. sz. 21-29. p. VaML Kemeneskápolnai Hkir. Jkv. VaML Szentgyörgyi Horváth család iratai. 13. doboz. fasc. 47. nr. 111. 64