Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Mayer László: A Clochemerle-i történet Szombathelyen. Nyilvános WC a Főtéren a 20. század első felében
bemenni a vidéki városok specialitását képező imént leirt undorító helyre." 11 A probléma kezelésére „A fogadók, kávéházak, vendéglők és kávémérésekről" megalkotott szabályrendelet 1- kiegészítését javasolta: „La piszoár és klozett födött helyen állítandó fel, de elkülönítendő. 2. Az angol szerkezetű klozett zárva tartandó és vízzel állandóan ellátandó, tisztán tartandó és elegendő papír mennyiség álljon rendelkezésre. 3. A klozett mellett a déli és esti órákban, illetőleg nagyobb összejövetelek alkalmával egy személy alkalmaztassék, kinek föladata az ülőhely tisztántartásáról gondoskodni. Magánházak ámyékszékei, különösen gyengélkedő nőkre való tekintettel, lehetőleg az épületen belül építendők és légáthatlan csatlakozó csatornával látandók eZ." 13 A fenti, nem éppen hízelgő megállapítások Szombathely vonatkozásában különösen akkor jelentősek, ha összevetjük azzal, hogy a város a dualizmus korában a demográfiai változások, az urbanizációs folyamatok illetve az infrastruktúra fejlődése terén a hazai települések élmezőnyéhez tartozott. 14 És itt nemcsak a statisztikai értelemben kimutatható területi növekedést, a lakosság számának jelentős emelkedését, a nagyvárosias bérházak, középületek meglétét, a csatornázás, a vízvezetékrendszer, az utcarendezés és közlekedés terén elért eredményeket kell néznünk. A szombathelyiek, a funkcionális értelemben vett modernség mellett, az esztétikai érzéküknek is tetsző várost kívánták kialakítani. E célt szolgálta az 1885-ben megalakult Szombathelyi Szépítő Egyesület, amely alapfeladatának az alábbiakat tekintette: „Szombathely városának és környékének fasorok és ültetvények, díszkertek és sétányok által és egyéb módon eszközölhető szépítése, a rendezett és szépített terek gondozása és fenntartása, valamint a köztisztaság és közegészségügy érdekeinek előmozdítása. Az utóbbi két területen - különösen az árnyékszékek és vizeldék vonatkozásában - jelentős elméleti munkák készültek, amelyek megállapításai a korszak általános 11 Éhen, 1897. 84-85. p.; lásd még Éhen, 1903. 609. p. Az 1886-ban és 1892-ben megalkotott „Szabályrendelet a fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérés iparról" a kérdést csak az általánosság szintjén kezelte, előírva azt, hogy az adott egység tulajdonosa tartozik arra felügyelni, hogy helyiségei tiszták és egészségesek legyenek. Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Vas vármegye községi szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye. 3. doboz. Szombathely város szabályrendeletei no. 60. (továbbiakban: Vv. községi szr. Szv. szr. no. 60.) Éhen, 1897. 85. p.; lásd még Éhen, 1903. 610. p. Az 1896. december 14-ei városi közgyűlésen elfogadott új szabályrendelet 11. §-ába a kiegészítések néhol eltérő megfogalmazásban, de tartalmában megegyezően szerepelnek. Ezt ismétli meg az 1907-ben és 1909-ben készült szabályrendelet, az 1926. évi 4- §-a már a vízzel öblíthető árnyékszékek heti fertőtlenítését is előírja. VaML Vv. községi szr. Szv. szr. no. 60. Szabó Gábor: Demográfiai változások és urbanizációs folyamatok a dualizmus kori Szombathelyen. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények (továbbiakban: VHHK) 1996. 2. sz. 26-32. p.; Melega Miklós: A századfordulós Szombathely infrastruktúrájáról. = VHHK 1996. 2. sz. 33-44- p.; Kalocsai Péter: A dualizmus kori Szombathely. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ) 1997. 5. sz. 621-636. p. VaML Vas vármegye egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye. A „Szombathelyi szépítő egyesület" alapszabályai, 1885.; Az egyesületre vonatkozóan lásd: Dobri Mária - Mayer Lászh - Pásztor Agnes: A Szombathelyi Szépítő Egyesület története, 1885-2000. Szerk. Mayer László. Szombathely, 2002. 224 p. 493