Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok a szombathelyi városháza történetéhez a 19. század első felében

A szombathelyi városháza alatti boltok is olykor-olykor ki voltak téve a hívat­lan látogatók érdeklődésének is. Ennek igazolásául álljon itt az az eset, amely az 1829. december 5-ei tanácsülés tárgyai között szerepek. Ekkor Stallner Ferenc és Radics Ká­roly kereskedők - akiknek a városháza alsó traktusában voltak bérelt boltjaik - szóban azt jelentették, hogy néhány nappal azelőtt a Stallner boltján lévő „... legnagyobb fran­cia fortélyos lakat éczaka leverettetett és föltörettetett, szabad királyi Kőszeg városában is egy bolt a zsidók által föltörtettetvén, ottan tetemes kár tétettetett ...". 6S Ezért annak érdekében, hogy a helybeli „... kalmárság nagyobb bátorságban helyheztetthessen a boltokra nézve egy józan különös vigyázót ..." 69 kértek kirendelni, akinek fizetését a boltosok magukra vál­lalták. Miután a boltosok nem közölték, hogy mekkora összeget hajlandók fizetni a boltok éjjeli őrének, a tanács elrendelte, hogy a következő tanácsülésre készüljön egy szerződés, amelyet az érintettek aláírnak, és azt követően visszatérnek az ügyre. Erre azonban csak az 1830. január 30-ai tanácsülésen került sor, amikor is a boltosok be­nyújtottak egy feljegyzést, mely szerint a boltok éjjeli őrének 79 vft 30 kr-t hajlandók fizetni. Az 1830. február 6-ai tanácsülésen a boltosok javaslatára, néhány hét próba­időre Köck Józsefet választották ki éjjeli őrnek, és miután bevált, előbb a boltosoktól egy szűrt kapott, majd pedig az 1830. február 20-ai tanácsülésen esküt is tett. 70 Sajnos nem sikerült kiderítenünk, hogy Köck meddig állt a városház alatti boltbérlők szolgála­tában, ám önmagában az a tény, hogy több kereskedő magánszemélyként alkalmazta őt bérleményeik védelmére, több mint figyelemreméltó. Az 1830-as évek második felében a szombathelyi városházában több átalakítás­ra került sor, melyek egy része érintette a kávéházat, és az épület közhivatali funkcióit is. A sorrendben első - amely azonban nem terjedt ki a kávéházra és a kocsmára ­1835-ben történt, amikor is az épület emeletén lévő két, a Szombathelyi Casino Egylet által használt szobához egy közfal kivételével egy harmadik helyiséget csatoltak.' 1 Az 1837. október 14-ei tanácsülésen - amelyre az 1838. április 24- és 1841. áp­rilis 24. közötti bérleti jog árverését meghirdették - Stallner Ferenc írásban a követke­ző feltételek mellett tett ajánlatot a bérleti jog megszerzésére: 1., Az árenda ne 3, hanem 6 esztendőre szóljon. 2., Miután a városházán a vendégek számára csak 2 szoba állt rendelkezésre, amely nem elegendő, Stallner javasolta, hogy további 3 szobát alakítsanak ki a szálló­vendégek részére, mely átalakítási munkák költségeit magára vállalja. A tanácsülés elfogadta Stallner ajánlkozását és javaslatait, és megkötötték a 6 évre szóló bérleti szerződést, ugyanakkor a három különböző verzióban készült építési terv és az azokhoz illeszkedő költségvetés ügyében a tanácsülés nem döntött, hanem erre csak az 1837. december 23-ára összehívott közgyűlésen került sor. Ekkor nagy vita után úgy határoztak, hogy 1838 tavaszán a városházában lévő tanácskozóteremből, va­bb VaMLSzvkt. Ktjkv., 604/1829-1830. 69 TI Uo. 70 VaMLSzvkr. Ktjkv., 744/1829-1830., 767/1829-1830., 794/1829-1830. 71 VaMLSzvkt. Ktjkv., 560/1834-1835 429

Next

/
Thumbnails
Contents