Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok a szombathelyi városháza történetéhez a 19. század első felében

A városháza épületét a 18. század 80-as és 90-es éveiben szinte folyamatosan reparálták. E munkák elsősorban az épület tetőszerkezetét érintették, és főként a cserepek cseréjét, illetőleg azok mohával való borítását jelentették,

20 de emellett gondot fordítottak az épület közvetlen környékének, az utak, a járdák és a csatornák megfelelő karban való tartásáról is.

21 Érdekesség és kevéssé ismert tény, hogy a városháza udvarán - nem tudjuk mióta, de - egy kút működött, amelynek tisztíttatása és javíttatása mindenkor a város pénztárát terhelte.

22 A városháza előtörténetének zárásaként még egy eseményről kell említést tennünk, éspedig az oktatási funkciónak az épület falai között történt megjelenéséről. Szily János püspök és Nóvák Krizosztom, a filozófiai líceum főigazgatója 1793-ban Szombathely városához fordult és kérték, hogy a filozófia- és a logikaoktatás céljaira a város engedjen át két, megfelelő helyiséget. A város a városházán lévő két szobát ajánlotta e célra, ám azokat a püspök és a líceum főigazgatója nem tartották alkalmasnak, mondván „... a város házánál pillar [biliárd] vagyon, mely a philospohusoknak a játékra és más idővesztegetésre alkalmasságot adna ,..".

23 Ezért azt kérték, hogy a líceum a Kám (ma: Szily János) utcában lévő városi iskolaházban kapjon egy nagyobb területet, és az onnan így „kiszorított" osztály költözzön át a városházára. Miután azonban a líceum céljára felajánlott helyiségek nem tűntek alkalmasnak az elemi oktatás számára, a városháza alsó szintjén egy másik szobát választottak ki erre a célra.

24 Az épület bérlőjével való szerződésmódosítást követően, ebben hamarosan megkezdődött a tanítás, ám miután szűknek bizonyult, azt 1795-ben a város költségén megnagyobbították.

25 Miután a szombathelyi városházának - legalábbis mai tudásunk szerint - sem a terv-, sem felmérési, sem pedig átalakítási rajza nem maradt fenn, mindenképpen érdemes felidézni illetőleg szemügyre venni, hogy a 18. és a 19. század fordulóján miből állt a városháza bérletként értékesített része, azaz mi képezte az árenda tárgyát: „... amint is a fölső tractuson az archívum mellett lévő nagy szoba mellette lévő kisebb szobával, az gradits mellett lévő két, egymásba nyiló szobák, mellette lévő konyhával, ugy még is Szenczy Vince [háza] mellett az udvarra néző szoba és a purger aristom mellett lévő konyha, az alsó tractuson pedig Vintczi Vince pék háza mellett lévő 3 szoba konyhával, és a kocsi szin alatt lévő fa kamrával. Item az kis bé nyiló szobával és kávé főző konyhával, még is két pincével és 8 lóra való istálóval ezen alkalmatosságokhoz a bilUád[szoba], konyha, 4 holnapi szabad bor árulás zt VaML Szvkt. Ktjkv., 1785-1787. 7/1787. december 1., 1788-1791. 2/1791. április 16., 1791-1793. 7/1791. május 6., 8/1791. május 6., 9/1791. június 11., 4/1791. augusztus 22., 6/1791. december 10., 2/1792. január 28.1793-1795. 3/1793. december 7. 21 VaML Szvkt. Ktjkv., 1785-1788. 4/1787. augusztus 6., 3/1787. augusztus 25., 4/1787. augusztus 25., 7/1787. augusztus 25., 1797-1799. 8/1797. november 18. 22 VaML Szvkt. Ktjkv., 1788-1791. 7/1788. november 12.,7/1788. november 28., 4/1791. február 16., 4/1791. április 16., 1791-1793. 1/1791. december 12.,1797-1799. 8/1797. november 18., 8/1798. október 24-, 2/1798. október 31. 23 VaML Szvkt. Ktjkv., 1793-1795. 2/1793. október 14. 24 Uo. 25 VaML Szvkt. Ktjkv., 1795-1797. 8/1795. október 31. 421