Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok a szombathelyi városháza történetéhez a 19. század első felében

leti sarkán állt a városháza, és maga a tér, továbbá a Gyöngyös utca szolgált az évente megrendezett 5 országos és 104 hetivásár színhelyéül.

1 A teret övező, részben már emeletes, elsősorban a tehetősebb iparűzők és a kereskedők tulajdonában lévő polgárházak a tér három jellegzetes épületét, a 16. század óta álló várostornyot, az 1712-ben felállított piaci kápolnát és az 1714-ben felszentelt Szentháromság-szobrot fogták közre. A SZOMBATHELYI VÁROSHÁZA VÁZLATOS TÖRTÉNETE A 18. SZÁZAD VÉGÉIG A szombathelyi városháza épületének előtörténetét vizsgálva a 17. század első évtizedéig tudunk visszanyúlni. Az 1608. május 11-én megtartott városi tanácsülésről készült jegyzőkönyvből tudjuk, hogy 1607-ben a szombathelyi városbíró - Dojmovics Tamás vagy Hetési Pál

2 - a város kifejezett akarata ellenére döntött az épület megvásárlásáról. Az többség ódzkodásának alapvető oka a város rossz anyagi helyzete volt, ám a bíró ennek ellenére rákényszerítette akaratát a város lakóira,

3 mégpedig oly módon, hogy miután a városnak nem volt elegendő pénze, kölcsönt vett fel az általunk ismeretlen vételár lefizetéséhez.

4 Az épületet, helyesebben annak döntő részét nem tudjuk pontosan mikortól, de a 17. század 30-as éveitől már bizonyosan árendába adta a város,

5 és ez alól csak az ún. öreg szoba volt kivétel, amely a városi tanács üléseinek és a városi közgyűlések helyszíne volt.

6 A forrásokban később, tehát a 18. században is előforduló „öreg szoba" és „öreg pince" elnevezések

7 mellett az 1638. március 17-én megtartott városi tanácsülés jegyzőkönyvében olvasható bejegyzés - „... az kapuszen feolott való szobát ..."

8 - egyértelműen arra utal, hogy az épület eredetileg földszintes, ám ekkor, A vizsgált időszakban Szombathelyen Farsang-napkor (a húsvét előtti hetedik vasárnap utáni kedd, azaz húshagyó kedd), Szent György-napkor (április 24-), Szentháromság-napkor (pünkösd utáni első vasárnap), Kisasszony-napkor (szeptember 8.) és Szent András-napkor (november 30.) tartottak országos, minden kedden és pénteken pedig hetivásárt. Miután nincs pontosabb adatunk, hogy az épületet 1607-ben mikor vásárolták, és ebben az évben áprilisig Dojmovics, azt követeién Hetési volt városbíró, sajnos nem tudjuk, hogy melyikük hivatali idején történt a vásárlás. Benczik Gyula - Dominkovits Péter: Szombathely város jegyzőkönyveinek regesztái, 1606-1609. Szombathely, 1993. (továbbiakban: Benczik - Dominkovits, 1993.) 13., 27, 36., 39., 43., 55., 58., 61. p. (Acta Savariensia; 7.); Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században. Sajtó alá rend., szerk. Benczik Gyula, Mayer László, Tóth Endre, Zágorhidi Czigány Balázs közreműködésével Kiss Gábor. Szombathely, 1993. 230. p. (Acta Savariensia; 8.) Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Szombathely város közönségének és tanácsának iratai (továbbiakban: Szvkt.) Közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Ktjkv.) 1606-1609. 385. p. Regesztáját közli: Benczik - Dominkovits, 1993. 66. p. VaML Szvkt. Ktjkv., 1612-1614- 165. p. Regesztáját közli: Dommkovits Péter: Szombathely város jegyzőkönyveinek regesztái, 1610-1614- Szombathely, 1994- (továbbiakban: Dominkovits, 1994.) 114-115. p. (Acta Savariensia; 10.) 5 VaML Szvkt. Ktjkv., 1636-1641. 163. p., 1644-1648. 93. p., 1707-1712. 39. p. 6 VaML Szvkt. Ktjkv., 1707-1712. 39. p. 7 VaML Szvkt. Ktjkv., 1707-1712. 39. p., 1736-1739. 52-53. p., 1755-1765. 163-164. p. 8 VaML Szvkt. Ktjkv, 1636-1641. 163. p. 418