Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Bariska István: A kőszegi belváros 16. századi térrekonstrukciója

AZ ÚGYNEVEZETT FIX TOPOGRÁFIAI PONTOK: AZ ÚJ, 16. SZÁZADI BELVÁROS Az adóigazgatás is használta ezt a rendszert. A felvétel sorrendje azt takarta, hogy a Felsőkaputól kezdődött a házak számbavétele és a Sarkos-bástyánál zárult le. Tehát az adószedő elindult a Felsőkaputól, és útja a Lombai-torony érintésével a Rókafok-bástya mellett a Halász-kapu illetőleg a Csigás-torony felé haladt, innen az Alsókapu felé tartott, majd a Városháza előtt elhaladva a Felső (ma: Chernél) utca lakóit adóztatta meg, végül visszatérve a Szent Jakab- vagy Oregtemplom előtt és mellett lévő körzetben fejezte be a felmérést. Ezt a sorrendet vette alapul az 1570. évi telekkönyv is, azaz az ingatlan-nyilvántartásba bevonult a rendszer. Amikor a telekkönyv azt írja, hogy „Istivan Marckho bey dem obern Statthor"

n - azaz Markó István a Felsőkapunál -, akkor egyrészt a Felsőkapuhoz mint fix topográfiai ponthoz kötötte a Markó-féle ingatlant, másrészt valóban betartotta a felvétel sorrendjét, hiszen a belvárosi 7 tizedből sorrendben ez volt az első tized első háza.

12 Amikor pedig azt írta az összeírás, hogy, „Emerich Wallas ... ein Haus allhie bey dem Vnndtern Statthor",

15 - azaz Balázs Imre ... itteni ház az Alsókapunál -, akkor ugyanezt az eljárást követte, csakhogy ez az ingatlan már az ötödik tizedben állt.

14 Persze ilyen fix pontok voltak azon világi és egyházi intézmények, amelyek helye az évszázadok során nem változott. Ilyen volt például a városháza - „Haus neben dem Rathaus"

15 -, vagy példának okáért a belvárosi temető - „vom An die Freytdhofmaur"

16 Ugyancsak ilyennek lehet tekinteni a városfalat - „Haus gegenüber an die Stattmaur"

1

'- és a várárkot - „Schloss grabens"

15 - is. Utóbbiak pozíciós értéke persze csak akkor valós topográfiai érték, ha ismerjük a hozzájuk igazodó ingatlanokat. A topográfiai szempontból fix pontok azért játszottak rendkívüli szerepet a belváros szerkezeti kialakulásában, mert ezeket a kapukat, bástyákat belülről elérhetővé kellett tenni. Biztosítani kellett a elérhetőségüket, hiszen a védelem alapegységei voltak. A kapubástyák esetében a hozzáférés adott volt, a falakat védő bástyákhoz azonban ezt meg kellett teremteni. A telekkönyv egyik helyen példának okáért azt mondja, hogy a városfal és az egyik polgár háza között kijáratot (Ausgang) nyitottak. 1570-ben aztán megtiltották, hogy ezt beépítsék: „Innerhalb des Thaman Schneiders Haus und der Statmaur dardurch vor iaren ein ausgang gewesen und heutigs tags nit soll verpaut werden gelegen."

19 Azaz a 1

' VaML KFL Telekkönyv, 1570.31. p. 12 Uo. 13 VaML KFL Telekkönyv, 1570. 90. p. H TT Uo. 15 VaML KFL Telekkönyv, 1570. 99. p. 16 VaML KFL Telekkönyv, 1570. 135. p. 17 VaML KFL Telekkönyv, 1570. 108. p. 18 VaML KFL Telekkönyv, 1570. 129. p. 19 VaML KFL Telekkönyv, 1570. 43. p. 412