Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Bormérés, kocsmáitatás a 17. század eleji Szombathelyen,1606-1619

tiltották a város gazdasági érdekeivel szembeni hordós bor behozatalát, illetve az itt termett bornak a Szombathely melletti Szőllősbe, vagy más környező falvakba történő, egyéni jövedelemnövelést célzó kivitelét. 9 Az 1608. november 10-ei közgyűlésen fölöttébb súlyos, 50 ft büntetés terhe alatt, a bormérők számára szinte azonnali, egészen pontosan november 15-re történő és Szent György-napig, azaz április 24-ig visszamenő számadás elkészítését írták elő. A számadások ellenőrzésére Márton deák, Pál deák, Ebner István deák és Kenézi Szabó György szemé­lyében egy négytagú grémiumot jelöltek ki. 10 A november 16-ai gyűlés minden bizonnyal több-kevesebb eredménnyel elvégezhette a számadások felülvizsgálatát, hiszen a jegyző­könyv erről már nem tesz említést. Ugyanakkor az új, egyhónapos hivatalt betöltő bor­mesterek megválasztása mellett ez időpontban több fontos statútum is született a bormé­résről. Eredménytelenséget, vagy fokozott odafigyelést mutatva a magisztrátus egyrészt megújította a máshová „borra menők" kötelező, bíró általi büntetését. Ekkor pontosabb eljárást megkövetelve a város első emberét is szankcionálták: a bíró 1 meszelyért 11 1 fo­rintra bírságolhatta az ilyen embert, mely összegnek 2/3-a a városé, 1/3-a a bíróé, de ha valakinek kedvezne és a bírságot elengedné, akkor azt neki kell megfizetnie. 12 Mindezek mellett az országos akó és űrmértékek használatáról, illetve a borseprű várost illető tulaj­donjogáról is rendeletet hoztak. 13 A számadási kötelezettségekből kiindulva ekkor a bor­mesterek hatáskörét megnövelték, és ennek alapján ők ekkortól már nem csak a város kocsmáitatásért voltak felelősek, hanem a magán borkimérésekre is felügyelniük kellett. 14 Az 1609. augusztus 23-ai bormester választásnál a 2 bormester személyén kívül Barbély Pétert a magisztrátus a behozott borok akolásával bízta meg. A borok mennyi­ségéről a jegyzőnek kellett lajstromot vezetnie. Ez az első olyan statútum, amelyben a bormesterek fizetését is megemlítették: annak nagyságát a tanács urai állapították meg. E rendszabás szerint a városi kocsma csapiárosát a bíró nevezi ki. 15 1610 októberében 12 ft büntetés terhe mellett írták elő a borbírák várost segítő munkáját, 16 és ismételten elrendelték, hogy a lakóhelyüket szerető emberek a város borát igyák. 1 ' Benézik - Dominkovits, 1993. nr. 102. Benézik - Dontínkovits, 1993. nr. 251. Űrmérték. Sajnos a forrásfeltárás jelen szakaszában nem ismeretes, hogy a vizsgák időszakban Szombat­helyen milyen meszely (eke) t használtak. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. 5. köt. második fele. A dunántúli törvényha­tóságok jogszabályai. Összegyűjt., jegyz. Kolosvári Sándor, Óvári Kelemen. Bp., 1904- (továbbiakban: Kolosvári - Óvári, 1904.) 117. p. (Magyar jogtörténeti emlékek); Benézik - Dominkovits, 1993. nr. 255. 13 Kolosvári - Óvári, 1904. 117. p.; Benézik - Dominkovits, 1993. nr. 256. Benézik - Dominkovits, 1993. nr. 257. Benézik - Dominkovits, 1993. nr. 423. Dominkovits Péter: Szombathely város jegyzökönyveinek regesztái, 1610-1614- Szombathely, 1994- (to­vábbiakban: Dominkovits, 1994.) nr. 561. (Aeta Savariensia; 10.) Dominkovits, 1994- nr. 562. A városi számadás felülvizsgálatakor kiderült, hogy a fennálló nehézségek ellenére is 39 ft 85 dénárral több lesz a bevétel a kiadásnál. Dominkovits, 1994. nr. 565. 40

Next

/
Thumbnails
Contents