Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Kincs István kőszegi apátplébános pénzügyei, 1899-1938

SOPTEI IMRE KINCS ISTVÁN KŐSZEGI APÁTPLÉBÁNOS PÉNZÜGYEI, 1899-1938 Kincs István 1867. december 20-án Felsőőrött (ma: Oberwart, Ausztria), a helyi kovácsmester negyedik gyermekeként született. Elemi iskolai jó tanulmányi eredményének köszönhetően, és mert apja állatorvosnak szánta, a szombathelyi gimnáziumban folytatta tanulmányait. Egy fiatalkori élménye miatt azonban a papi hivatást választotta, és 1891-ben szentelték fel. Először Vasszentmihályon, majd Nagyszentmihályon (ma: Grosspetersdorf, Ausztria), 1895-től pedig Kőszegen volt káplán. 1899-ben, Major János halála után, választotta plébánossá a város képviselő-testülete. Kincs - papi tevékenysége mellett - a korabeli katolikus irodalom jelentős alakja is volt: művei több kötetben és sok folyóiratban jelentek meg. A dualizmus kori választási küzdelmekben - hivatásából adódóan is - a néppárt oldalán vett részt, először mint kortes, de 1901-ben a szabadelvű Szájbely Gyulával szemben képviselő jelöltként is elindult. A kudarcból okulva többé nem próbálkozott, de továbbra is aktívan részt vett, úgy a helyi, mint az országos politikában. 1908-ban Vámosgyörk címzetes apátjává nevezték ki. 1932-ben többek között a kőszegi ostrom 400 éves évfordulójának megünneplése alkalmából tett, 10.000 pengőt meghaladó felajánlása - amit a katolikus hitközség nevében tett és aminek segítségével felépítették a kőszegi Hősök-tornyát - nyomán megkapta a Signum laudis kitüntetést. 1935-ben pápai prelátusi címet kapott, 1937-ben vonult nyugdíjba és 1942. június 2-án Kőszegen halt meg.

1 Az alábbiakban nem Kincs István politikai-közéleti vagy írói pályafutását, hanem gazdasági tevékenységét vizsgáljuk meg. Vérmérsékletének érzékeltetéséhez és magatartásának megítéléséhez álljon itt egy olyan példa, amelynek másik főszereplője a későbbiekben szintén a város jelentős gazdasági szakemberévé nőtte ki magát. 1896ban, az előrehozott választások alkalmával, az egyik néppárti gyűlésen lezajlott eseményekből heves sajtóvita alakult ki a viselkedése miatt kipellengérezett Kincs káplán és a könyvkereskedő-újságíró Kőszegi József között. Ebben a pap - ugyan burkoltan - lehetséges elintézési módként megemlítette a fizikai erőszak alkalmazását is.

2 Bővebben: Grozdits Károly H.: Kincs. Pap, író, bankár, politikus, kereskedő, utazó, mecénás. Bp., 2004(továbbiakban: Grozdits, 2004.) 237 p. A 2002-ben elhangzott előadáshoz felhasználtuk Grozdits Károly kéziratát, amely időközben megjelent, így a 2004-ben kiadott kötetre hivatkozunk. Nyilatkozat. = Dunántúl, 1896. szept. 3. 5-6. p. 375