Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Bormérés, kocsmáitatás a 17. század eleji Szombathelyen,1606-1619

DOMINKOVITS PETER BORMERES, KOCSMALTATAS A 17. SZAZAD ELEJI SZOMBATHELYEN (1606-1619) Szombathely nem tartozott a jó nevű borvidékek, vagy azok peremterületén fekvő településekhez. A kocsmáitatás, a bor a közép- és korai újkor századain keresztül mégis nagy jelentó'séggel bírt a győri püspök privilegizált mezővárosa, illetve annak polgársága gazdasági- és jogéletében. Hédervári János győri püspök 1407. évi - többször átírt és megerősített - privilégiuma is kiemelt helyen foglalkozik e kérdéskörökkel. Ez, a 17. században is meghatározó jogalapot jelentő jogforrás az egyösszegben, azon belül két részletben történő évi adózás engedménye, illetve a bíráskodási jog megadása, a bírói hatáskör megállapítása után közvetlenül, a harmadik tematikai egységben szól a már korábban is problémás városi kocsmáltatásról. „Mivel pedig a püspöki borok kimérése ugyanezen polgároknak mindeddig nem kevés kárt okozott, ezért a püspöki borok kimérését és eladását a következő módon újítjuk meg: a püspöki borokat mind a mi időnkben mind utódaink idejében városunk egyes kocsmáiban mindenkor szabadon mérjék és adják, oly módon azonban, hogy jelenlegi és jövőbeni polgárainknak mindenkoron legyen joga boruk eladásához és soha ne tiltsák, ne tagadják meg, és semmi módon ne akadályozzák azt, ellenkezőleg szabadon engedtessék meg nekik boruk kimérése és eladása."

1 A 17. század jelentős részét - elsősorban Draskovich (II.) György és Széchényi György püspökségének időszakát - meg-megújulóan végigkísérték a város és lakosai helyi termésű, illetve behozott borainak kiméréséből, a kocsmáitatás időtartamából származó konfliktusok, perfolyamok, vizsgálatok, amelyek során olykor már a céhek speciális borbehozatalát is korlátozni kívánták. Az alábbi dolgozatban nem e sokszálú, országgyűlési tárgyalást és beavatkozást is eredményező „folyam" nagyobb állomásait kívánom felvázolni, csupán egy szűk időszak, az 1606 és 1619 - azaz Bocskay hajdúkapitánya, Némethy Gergely és Bethlen Gábor dunántúli hadjárata - közötti békeévek egyfajta speciális szempontú leírását, adatolását adni. Szombathely esete kitűnően példázza, az adott korban mennyire fontos kérdés, probléma volt egy nem bortermelő váKiss Gábor - Tóth Endre - Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria-Szombathely története. A város alapításától 1526-ig. Szerk. Engel Pál. Szombathely, 1998. 153-156. p. (Szombathely története; 1.) A fejezet és a privilégium fordítása (155. p.) Zágorhidi Czigány Balázs munkája. Vö.: Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században. Sajtó alá rend-, szerk. Benczik Gyula, Mayer László, Tóth Endre, Zágorhidi Czigány Balázs közreműködésével Kiss Gábor. Szombathely, 1993. (továbbiakban: Horváth, 1993.) 211. p. (Acta Savariensia; 8.) 37