Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

IPARUZOK, KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Stallner Ferenc szombathelyi kereskedő működése 1848 előtt

Több jel is utal arra, hogy hősünk kiváltképpen az 1830-as évektől kezdődően a kereskedés mellett - nyilván egzisztenciális illetőleg biztonsági okokból - tevékenységét ki kívánta bővíteni. így például az 1832. július 25-ei tanácsülésen azt kérelmezte, hogy az Erdélyi örökösök házában négy, „... harisnya és hálóüveg szüvő ..."

n legényt foglalkoztathasson. A tanácsülés azon megfontolásból, hogy a szóbanforgó legények alkalmazása a nagyközönség számára hasznos lenne, engedélyezte Stallnernek azok alkalmazását, ám előfeltételül szabta, hogy a legények után járó contributiot és egyéb városi terheket Stallner fizesse meg.

33 Sajnos nem sikerült további adatokat találnunk arra vonatkozóan, hogy a harisnya- és hálósapka-készítő legények megkezdték-e működésüket. Stallner amellett, hogy a városház alsó szintjén lévő boltokat bérelte, az 1837. október 14-ei tanácsülésen bejelentette, hogy licitáción meg kívánja szerezni a városházi kávéház és az abban való 4 hónapi kocsmáitatás bérleti jogát. Stallner - aki nyilvánvalóan üzleti tevékenységét kívánta ily módon kiszélesíteni - egyrészt azt kérte, hogy a bérlet ne a szokásos 3, hanem 6 esztendőre szóljon, másrészt azt kezdeményezte, hogy a városházán alvóvendégek fogadására alkalmas szobákat is alakítsanak ki, mely beruházáshoz ő maga is kész volt hozzájárulni. A megtartott licitáción Stallner - évi 610 pft-ért

34 - az 1838. április 25. és 1844- április 25. közötti időszakra megszerezte a kávéház és kocsma bérleti jogát.

35 Azt, hogy Stallner komolyan gondolta kiskereskedői tevékenységének kibővítését az is igazolja, hogy az 1837. október 21-én - azaz alig egy héttel az említett licitáció után - megtartott városi tanácsülésen, azaz már az árverésen értékesített jogot rögzítő szerződés érvénybelépése előtt 6 hónappal megszerezte a kávéház és kocsma bérleti jogát, mégpedig oly módon, hogy átvette azt Fock Jánostól, aki 1835. április 25. és 1838. április 25. közötti időszakra bérelte a kávéházat.

36 A Stallner által kezdeményezett - a szobák kialakítását célzó - javaslatot az 1837. december 23-án megtartott városi tanácsülés tárgyalta. Anyagi megfontolásokból úgy döntöttek, hogy a városi tanács üléstermét, a kancelláriát és a levéltárat a városi iskola Kám utcai épületébe helyezik át, és a felszabaduló helyeket átengedik Stallnernek, hogy azokban szobát alakíttathasson ki.

37 Emellett Stallner egy, a városháza alsó traktusát érintő területcserét is kérelmezett, amelynek értelmében a kávéház melletti egyik boltot kívánta a kávéház területéhez csatolni, és cserébe az általa bérelt kisebb boltot ajánlotta. Az 1838. április 18-ai tanácsülés azzal a feltétellel akceptálta a kérvényt, hogy a Stallner által tervezett átalakítási munkák költségeihez nem járul hozzá, illetőleg azokat a bériéti díjba nem számítja be.

38 32 VaMLSzvkt. Ktjkv., 234/1832-1833. JJ

Uo 34 Pengőforint. 1 pengő- vagy konvenciós forint = 60 pengőkrajcár = 2,5 váltó- vagy bécsi értékű forint. VaJv 104. 37 35 VaML Szvjkv. 407/1837-1838., 510/1837-1838.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 169. nr. 103., fasc. 169. nr. 36 VaML Szvkt. Ktjkv., 427/1837-1838. VaML Szvkt. Ktjkv, 550/1837-1838. 38 VaMLSzvkt. Ktjkv, 751/1837-1838. 333