Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

A HIVATALI, A POLITIKAI ÉS A GAZDASÁGI ELIT VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Mérnökök a szombathelyi városvezetésben 1886 és 1945 között

hoz, hogy a mérnöki pozíció létjogosultságot nyert. A városi mérnökök által kivívott tekintély anyagi téren is kifejeződött, hiszen a mérnökök a város legjobban fizetett tisztviselői közé emelkedtek.

124 A jelentős tekintélyre szert tett mérnökök a megszületett döntések tartalmára gyakorolt befolyásukat nem elsősorban a városi közgyűlésben számukra biztosított szavazati jogukon keresztül gyakorolták, hiszen egy-két szavazat önmagában nagyon keveset jelentett. Közgyűlési részvételüknek inkább abból a szempontból volt nagy jelentősége, hogy a kompetenciájukba tartozó kérdések napirendre vételekor, vitára bocsátásakor kifejthették és megvédhették álláspontjukat, előterjesztéseiket. A városi képviselő-testületnek műszaki szakemberként csak a főmérnök - 1923 után műszaki tanácsosi címmel - és az 1922-től rendszeresített műszaki tanácsnok volt a tagja. A mérnöki hivatal szakemberei számára a nagyobb és hatékonyabb közgyűlési képviselet és befolyás biztosítása érdekében indított kezdeményezések kudarcot vallottak. Tóth János hiába kérvényezte, hogy az alulreprezentáltság megszüntetésére a mérnöki hivatal harmadik vezető szakembereként saját maga is részt vehessen a közgyűlések munkájában, a képviselők elutasították e felvetést. E kudarcba fulladt törekvés ellenére a mérnökök mégis valós döntési pozíciót birtokoltak, mégpedig elsősorban a városi tanácson keresztül. A műszaki tanácsnok, a műszaki tanácsosi címet viselő főmérnök, majd 1930-tól a főmérnöki címet viselő mérnök is tagja volt a tanácsnak, és ez bizonyos szempontból még nagyobb jelentőségű volt, mint közgyűlési részvételük. A közgyűlési döntések előkészítésére és végrehajtására hivatott tanácsban ugyanis mindig az események közelében lehettek, és javaslattevő-előterjesztő jogkörük következtében a mérnökök az általuk kifejtett szakmai állásfoglalással hathatósan formálták a többi döntéshozó véleményét is, alapvetően befolyásolva így a határozati javaslatok tartalmát. A közgyűléseken hozott végleges döntések kimenetelét illetően pedig döntő jelentőségű volt a tanács előterjesztése, hiszen azzal ellentétes határozatok ritkán születtek.

125 A mérnökök szakvéleményét általában nem kérdőjelezték meg. Ha pedig terveik néha mégsem váltak valóra, és szándékaikkal, előterjesztéseikkel ellentétes döntések születtek, azokért leggyakrabban rajtuk kívül álló anyagi, esetleg politikai tényezők voltak okolhatók. így maradtak például fiókban az építendő új színház tervei, vagy hiúsult meg a rendezési terv alapján kezdeményezett, és szakmailag indokolt utcanyitás a Ferencesek kertjén át az 1930-as évek közepén. A mérnökök által kifejtett érvek helyességét azután - a Thököly utca 1980-as évek elején történt megnyitásával - az idő igazolta.

126 A mérnöki hivatal vezetői tehát valós döntési pozíciót birtokoltak, de természetesen ennek is megvoltak a maga korlátai. Működésükhöz a mozgásteret egyrészt a VaML Szv. Kjkv. 64/1897.; VaML Vas vármegye községi szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye (továbbiakban: SZGY) Szombathely rendezett tanácsú város szervezed szabályrendelete (továbbiakban: Szombathely szr.) 1913. 5., 16. p., Szombathely megyei város szervezeti szabályrendelete, 1930. 5., 3536., 43-44. p. VaML Szv. pg. Közig. ir. 2881/1935.; VaML SZGY Szombathely szr., 1913. 78. p. Egyhangúlag elvetette a képviselőtestület pártközi értekezlete...= Vvm. 1936. nov. 18. 3. p. 291