Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Bariska István: Kőszeg bortermelése a 13-18. században

illatot, a Duzzadó az ízét, a Fejérszőlő a bő termését adja hozzá. Egymással keverve azután önálló nevet adtak neki. Létezett még Kőszegen az ún. Zoller is, amely bőséges termést adott, de nem volt gyakori fajta itt. Az ún. Steyerische Weinbeere másodrendű bor volt. Hátrányaként írták le, hogy vékony héjú és nagyon hajlamos a korai rothadásra. Volt itt még egy lombard fajta a Lampertweintraube és a Kecskecsöcsű vagy Geisdutten szőlő, de ezek inkább csemegeszőlők voltak, amelyek viszont sokáig elálltak.

46 Több mint 100 évvel később Chernél Kálmán a következőket sorolta fel a főbb ültetvények között: Furmint vagy Szigeti, mely németül Mosler, a vidék nyelvén pedig Zapfner, Zapfeter, Ge-mainer név alatt ismeretes.

47 Chernél azt írta, hogy ezek mind kitűnő fajták, késői érésűek, de érzékenyek. Szerinte a római ültetvényekre utalnak a nevek, így például a Furmint őshazája Friaul (Forum Julii), azaz Forli (Forum Livii) a hazai ültetvények őshazája is. A Furmint mellett kiváltképpen a nagyburgundi fajtát, a Großer blauer Burgundért emelte ki. Szerinte ezt helyesebb Blauer Gamaynek mondani. Ez a jó ízű vörösbor, ellenáll a tavaszi fagyoknak és bő terméssel rendelkezik. O is elismerte, hogy vannak, akik a Rajnai rizlinget, a Traminit, az Olaszrizlinget és a Kék klevnert művelik. Mint jó helybeli borász hozzátette azonban, hogy szerinte a helyi viszonyoknak a Furmint felel meg a legjobban. Még nem tudjuk, hogy történt-e ültetvényváltás Kőszegen a Bél Mátyás és Chernél Kálmán leírásai között eltelt 150 esztendőben. Ám feltűnő, hogy 18. században Kőszegen honos szőlőfajtákra vonatkozóan Chernél jószerével csak a Furmintot ismételte meg. Sőt, a Chernelnél oly népszerű Nagyburgundit a 18. században meg sem említették. Az akkori fajtákból főleg a fehérborok voltak a kedveltek. Persze hozzá kell tennünk, hogy a francia eredetű burgundi között ma is termelnek fehér borokat. Magyarországon azonban főleg a Pinot fajtacsoport terjedt el (Pinot noir = Kék burgundi), azaz a vörös burgundi. Ezért említette Chernél Kálmán, hogy ezt helyesebb Blauer Gamaynak mondani, mert a francia burgundi vörösöket Pinot noir és Gamay fajtáknak nevezik. Kemény karakterű, csersavas, bíborvörös színű borok, szemben a fehér Pinot blanckal vagy éppen a Chardonnayval. Ahogy Európa ősi borültetvényein, úgy a kőszegi ültetvényekben is óriási pusztítást végzett a filoxéra. Egyetlen előnye volt ennek, hogy figyelmeztetett az olyan fajtacserére, amely e betegségnek ellenáll. E folyamat természetesen végbe is ment, de ennek története már egy másik tanulmány tárgykörébe tartozik. 46 Bél Mátyás; A kőszegi szóló-fajták... In: Bél, 1984. 425-426. p. 47 Chernél, 1877. 22-26. p. 28