Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

A HIVATALI, A POLITIKAI ÉS A GAZDASÁGI ELIT VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Mérnökök a szombathelyi városvezetésben 1886 és 1945 között

NIESSNER (NEVERY) ALADÁR választották meg; Megválasztásának körülményei 1921 elején Bodányi Ödön halálával a hivatal vezetését átmenetileg Klosovszky Jenő, addigi városi mérnök vette át.

71 1921 tavaszán a város közgyűlése „...a városrendezéssel és fejlesztéssel járó nagyfontosságú műszaki munkákra való tekintettel ..."'

l egy új állást rendszeresített, a műszaki tanácsnokit. A műszaki ügyeket ettől kezdve a műszaki tanácsnokból, a főmérnökből és a mérnökből álló „triumvirátus" intézte. A mérnöki hivatalnak a továbbiakban már nem a mindenkori főmérnök, hanem a műszaki tanácsnok lett a vezetője. A város elsőként a hivatalvezetői posztra keresett alkalmas embert. A pályázati kiírás több országos lapban is megjelent, ám a kitűzött határidőre mindössze három értékelhető ajánlat érkezett be. Közülük a városatyák a legígéretesebb pályázót, Niessner Aladárt Szombathely első műszaki tanácsnokának, 1922 februárjában.

73 Szakmai előélete Niessner Aladár 1883-ban, a Sopron megyei Doborjánon (ma: Raiding, Ausztria) született. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Érettségi után beiratkozott a műegyetemre, ahol 1904-ben szerzett mérnöki oklevelet, majd Brüsszelben, Londonban, Ausztriában és Németországban folytatta tanulmányait. Hazatérve Budapesten kezdte meg mérnöki gyakorlatát magánmérnökként és egyetemi tanári asszisztensként, Szentay László mellett. 1907-ben meghívták Szegedre, ahol városi segédmémökként alkalmazták. Az ő irányítása alatt épült ki a villamosvasút és valósult meg a belváros burkolása, aszfaltozása. 1910-ben Nagyvárad osztályvezető városi mérnökévé választották meg. Niessner készítette el a város általános csatomázásának terveit, és vezette annak kiépítését. Kibővítette a nagyváradi vízvezetéket, tervei alapján boltozták be a Párizs-patakot és rendezték a Kőrös partját. Kilencévi szolgálat után a román megszállók által követelt hűségeskü megtagadása miatt elbocsátották állásából. Ekkor Magyarországra menekült és Debrecenben letelepülve átmenetileg ismét magánmérnöki munkákat vállalt. Városi mérnöki gyakorlata mellett az évek során sikerrel oldott meg egyéb feladatokat is, például a berettyóújfalui villamosműveket ő tervezte és kivitelezte magánvállalkozóként.

74 VaML Szv. MH lg. ir. 205/1902.; VaML A Szombathelyi Szépítő Egyesület iratai (továbbiakban: Szép. Egy. ir.) Közgyűlési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Közgy. jkv.) 1921. okt. 15. 72 VaML Szv. Kjkv. 43/1921. 73 VaML Szv. Kjkv. 43/1921.; Szv. Kjkv. 1922. febr. 23-ai tisztújító kgy.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 155/1922. ' VaML Szv. pg. Közig. ir. 1871/1942.; VaML Szv. pg. Különgy. Alkalmazotti törzskönyvek (továbbiakban: At.) 22. köt. 313-314- p.; Vasmegyei fejek. Szerk. Halász Imre. Szombathely, 1930. (továbbiakban: Halász, 1930.) 59. p.; Vas vármegye és Szombathely megyei város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre. Szerk. F. Szabó Géza. Bp., 1931. (továbbiakban: F. Szabó, 1931.) 533. p. 278