Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

A HIVATALI, A POLITIKAI ÉS A GAZDASÁGI ELIT VAS MEGYÉBEN A 14-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Fürdővendégek Tárcsán a 19. század második felében

jó jellemű« egyének kaphassanak engedélyt. A szállásadókon számon kérhették a befogadottak politikai nézeteit!"

36 Mindez természetesen megnehezítette a fürdőhelyekre való utazást is. 1849 után sok megszokott arc eltűnt a fürdőkről, bár számosan maradtak a régiek közül, és újak is megjelentek. Bár fontos és neves személyek továbbra is látogatták a fürdőket, azok közéletben játszott korábbi jelentős szerepe szükségszerűen visszaszorult.

3

' Az önkényuralom időszakában nagyon sok rendelet és utasítás született a fürdők működésével, a fürdővendégek névjegyzékének elkészítésével, a gyógydíj beszedésével kapcsolatban. E névjegyzékek bőséges információkat tartalmaznak a fürdőket felkereső személyekről. A jelenleg ismert legkorábbi tárcsái fürdőnévsor 1858-ből származik. Már 1852-ben rendelet szabályozta, hogy a szezon végén jelentést kell készíteni a Tarcsafürdőn történt eseményekről, az ott megfordult személyek számáról. 1852. október 8-án keltezett levelében Schlamatinger András, kőszegi cs. kir. főbiztos jelentette, hogy véget ért fürdőszezon. A fürdőtulajdonos, Batthyány Gusztáv gróftól kapott tájékoztatás szerint a Rohoncon lakó és ott rendelő dr. Leopold Jellinek rendszeresen naponta vagy kétnaponta - Tárcsára látogatott. A főbiztos a fürdővendégek pontos számát nem tudta megadni, mivel a fürdőtől csak a vendégek nevét kapta meg, a családtagok és a cselédek számát azonban nem. Schlamatinger - aki szerint a hibák kijavítása után a fürdő elsőrangúvá vált - arról számolt be, hogy a kiváló minőségű savanyúvíz sok betegnek segített a gyógyulásban. Mindezek mellett a főbiztos közölte egyrészt, hogy a Monarchián kívüli személyek 1852-ben nem jártak Tárcsán, továbbá, hogy a szezon végén - az előző évhez hasonlóan - igen sok látogató kereste fel a fürdőt, és arról is tájékoztatott, hogy a fürdőszezon alatt politikai szempontból említésre érdemes esemény nem történt.

38 Érdekességként említhető, hogy 1852. július 16-tól augusztus 20-ig ivókúra céljából Tarcsafürdő vendége volt Franz Grillparczer (1791-1872), a híres osztrák író és költő. A Tárcsára való utazása gyötrelmeiről, a fürdőhelyen való tartózkodásáról és a fürdő életéről egy, a nővéréhez küldött levélben tudósít. Grillparzer látogatásának emlékét ma tábla őrzi a fürdőpark területén.

39 1853-ban a fürdőhivatal úgy készítette el, mégpedig három példányban a fürdőlistát, hogy azokat kéthetente - minden hónap 15-ig és a hónap végéig - továbbították a megyefőnökségre. Innen azok l-l példányát a kerületi katonai parancsnokságnak és a soproni rendőrkapitányságnak továbbították.

40 Ebben az évben Pesten látott napvilágot Lengyel Dániel fürdőkről összeállított zsebkönyve, amelyből megtudhatjuk, hogy Tárcsán a fürdőépületben 24 fürdőszoba volt, és a vendégek fogadására két épületben, Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849 januárjában. In: Előadások Vas megye történetéről. 3. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 2000. 426. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 9.) Kosa, 1999. 201. p. VaML A Vas vármegyei cs. kir. megyehatóság iratai. Általános iratok (továbbiakban: Megyehat. Ált. ir.) VI. J. 384/1853. Guglia, Otto - Schlag, Gerald: Burgenland in alten Ansichten. Wien, 1986- 166. p. VaML Megyehat. Ált. ir. 1157/1853. 242