Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Bariska István: Kőszeg bortermelése a 13-18. században

sét is. 1599-ben például a tanács azzal egészítette ki a pintérek céhszabályzatát, hogy megtiltották nekik a fakivágást a kőszegi Alsóerdőben, ha nincs rá engedélyük.

26 Úgy tűnik volt velük más baj is, mert a pintérek és a bognárok 1585-ben külön figyelmeztetésben részesültek, mivel nem tartották meg tisztességesen az egyházi ünnepnapokat.

27 Nem érdektelen az sem, hogy az első, 1574-ben kelt kőszegi vásárszabályzat is rendelkezett arról, hogy a vásárbírónak mindig figyelnie kell arra, hogy nehogy hamis borűrmértéket használjanak.

28 Mai szemmel mindezek túlszabályozásnak tűnnek, ám nem szabad elfelejteni, hogy akkoriban erős helyi szokásjog érvényesült, amelyben a helyi statútumalkotás, valamint a közigazgatás, a rendészet és a bíráskodás hatósági jogköre a város képviselőtestülete és tisztviselői kezében összpontosult. Azaz sokkal nagyobb körre terjedt ki a helyi hatósági jogkör, mint manapság. Ha ezt az országos törvényekkel egyeztették, úgy a magasabb joggyakorlat meg is erősítette a helyit. Mint esetünkben a szőlőtulajdon adásvételének szabályozását. Ez a kőszegi városi statútum (szabályrendelet) a magyarországi hasonló dokumentumok közül is az egyik legfontosabb. Témánk szempontjából pedig azért jelentős, mert benne túlnyomó részét a szőlőhegy, borkimérés, a szőlőhegyi bérmunka és az elidegenítés szabályozása teszi ki. A „SZŐLŐ JÖVÉSNEK KÖNYVE" A Szőlő jövésnek könyve első lapját 1740-ben nyitották meg, noha - mint láttuk - a „jövések, a hajtások" (Wahrzeichen) bemutatása ekkor már közel kétévszázados hagyomány volt. A minták, a jövések berajzolásának szokása azonban valóban csak 1740ben kezdődött. A könyvben a következőkkel indokolják ezt az újabb szokást: „... Szerit György napján, úgymint szokott, bírói választás napján, az hegymesterek a tanácsházba szoktak szőlő jöviseket hozni, melyek által az városi lakosok is az borbéli terméshez reménységek volt, és ezen jövisek ekkoráig könyvben nem rajzoltattak, következendőképpen emberek elméjéből is kihűltek, hogy azért az posteritás

29 is megtudhassa minémő boldog és boldogtalan sorsrajutott ezen városnak állapotja ..." .

30 A szándék ebből a bevezetésből világosan kirajzolódik: még élt az a felfogás, hogy azért vezették be Szent György napján a jövések bemutatását a 16. század derekán, mert a kőszegiek a hajtások április végi állapota alapján következtetéseket vontak le az adott esztendő várható bortermésére. Nem arról van szó, hogy az akkoriak nem lettek volna tisztában azzal, hogy Szent György és Szent Orsolya napja között - azaz április 24-e és október 2l-e között - még mennyi tényezőn múlott az év termése, hanem sokkal inkább arról, hogy, ha nem jön közbe különös esemény, akkor mi várható. Erre ugyanis már elegendő tapasztalat állt rendelkezésre. VaML KFL Protokollum, 1593-1603. 220. p. 1599. október 22. VaML KFL Protokollum, 1583-1591. 220. p. 1585. június 21. VaML KFL Acta Misc. 1574 Marktordnung. Utókor. Visnya Aladár: Szőlő Jövésnek Könyve. = Búvár, 1935. szeptember. 1. p. 23