Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Németek és/vagy magyarok Kőszegen a 19. század második felétől a 20. század elejéig

6. ábra A német anyanyelvű lakosság születési hely szerint, 1910-1920 Ennél is meglepőbb lehet azonban a külföldi születésűek viszonylag magas száma. Ez főleg az itt letelepedett egykori császári tisztviselőknek, illetve a még náluk is nagyobb számú nyugdíjas katonatiszteknek köszönhető. Ok szívesen választották lakóhelyül a csendes, nyugodt, németes hangulatú kisvárost, amelynek vezetése egy idő után csalogatta is őket. Más bevételi forrás hiányában, ezt az adottságát is igyekezett Kőszeg kihasználni. Lezárásként feltétlenül érdemes az 1920. évi népszámlálási adatokat is szemügyre venni, már csak azért is mert azok, olyan folyamatokról tudósítanak, amelyek nem következtek „logikusan" a korábbi adatok alapján feltételezhető tendenciákból. Ezért is további alapos kutatást igényel, hogy milyen tényezők és okok vezettek Kőszegen a németség számának váratlan megnövekedéséhez. Gyanítható, hogy a németség előtt 1918/1919-ben felsejlő önkormányzati lehetőségek, valamint Kőszeg város Magyarországtól való esetleges elszakításának lehetősége mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy sok kőszegi lakos újra megtalálja német identitását. Ugyanakkor az 5. számú ábra hazai adataiból kiderül, hogy legjobban a Vas megyei születésűek száma emelkedett meg, mégpedig több, mint kétszeresére (271 - 584). Ez a növekedés pedig minden bizonnyal abból származik, hogy az egykori kőszegi járás területéről - elsősorban persze a várhatóan elcsatolandó és később el is csatolt részeiből - nagyszámú népesség költözött be Kőszegre. 222