Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: Németek és/vagy magyarok Kőszegen a 19. század második felétől a 20. század elejéig

tézmény meglehetősen hosszú nevében - Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fiú- és Leányiskola - külön kihangsúlyozták magyar voltát.

25 Az iskolákban folyó magyar nyelvtanulást két alapítvány is támogatta: a Deák Ferenc emlékére 1876-tól és a Kossuth Lajos emlékére 1894-től létező alapítvány melyek közül az első bevételei a polgárok adományaiból, a másodiké pedig a városi költségvetésből származtak - alapszabályban kikötötték, hogy a magyar nyelvben legnagyobb haladást felmutató idegen ajkú tanulót részesítik díjazásban.

26 A magyarosodás természetesen civil szférában is jelentkezett. Ezt mutatja, hogy a különböző egyesületek is egyre inkább magyar nyelven adminisztráltak, és az egyesületi ülések nyelve - ha lassan is, de egyre több helyen - a magyar lett. 1886-ban a kőszegi egyesületek többségére már ez volt jellemző. A Betegsegélyező Egyesület ugyan már 1882-től a magyart használta,

27 de a Katolikus Nőegylet évi jelentéseiben - párhuzamosan a némettel - csak 1888-ban jelent meg magyar szó.

28 A Kőszeg és Vidéke - miközben elismerte ugyan, hogy azok nem bázisai a német nyelvnek - erősen ostorozta az olvasó egyesületeket, hogy keveset tesznek magyarrá válásukért.

29 A magyarosodásnak a privát életre gyakorolt hatását leginkább a névmagyarosítások számából tudjuk lemérni. Az általunk regisztrált legkorábbi ilyen esetben Hochstock Antal ügyvéd 1842-ben Kőszegen vette át a Helytartótanács engedélyét, hogy Tó'késsy Antalként élhessen tovább.

30 A viszonylag korai adat ellenére úgy tűnik, hogy a 19. század e téren nem hozott látványos eredményt, pedig a Kőszeg és Vidéke szerkesztői és újságírói sokszor és sokat hangoztatták a névmagyarosítás fontosságát. A Kőszeg és Vidéke többször is beszámolt arról, hogy Budapesten és a nagyobb városokban milyen divat lett a névmagyarosítás, és közzé tették azt is, hogy a kormány 5 ft-ról 50 krajcárra szállította le az eljárás illetékét.

31 Mindezek dacára az 1880-as évek elején Kőszegről csupán egy, a fővárosban tanuló egyetemi hallgató nyújtott be névmagyarosítási kérelmet.

32 Ugyanakkor az újság, pontosabban annak munkatársai jó példával szolgáltak, hiszen két szerkesztő és a kiadó is magyarosíttatta nevét: 1885-ben ifj. Feigl Frigyes Rónaira változtatta vezetéknevét,

33 valószínűleg nagybátyját tekintve példának, aki Bővebben: Söptei Imre: Alapítás - fenntartás - működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül, 1872-1948. In: Iskola és Társadalom. Szerk. Sasfi Csaba. Zalaegerszeg, 1997. (Zalai gyűjtemény; 41.) 350. p.; Söptei, 2000. 206-207. p. VaML KFL Kőszeg város számvevősége iratai. Alapítványi alapszabályok. Magyarosodunk. = KésV 1882. márc. 4- 2. p. VaML KFL A Kőszegi Jótékony Nőegylet iratai. Nyomtatott éves jelentések. ;9 Kőszeg 1882-ik február 19-én. = KésV 1882. febr. 19. l.p. VaML KFL Kőszeg város tanácsának iratai (továbbiakban: Kv. tan.) Tanácsülési politikai jegyzőkönyvek 1390/1842.; Tőkéssy később császári szolgálatba állt, a Bach-korban és a provizórium idején főszolgabíró volt. VaML Vas vármegye főispáni helytartójának iratai. Elnöki iratok 1865. sz. n. 11 Gyöngyössy Ferenc; Kőszeg 1881. okt. 23-án. = KésV 1881. okt. 23. 1-2. p.; Kőszeg, 1881. okt. 2. = KésV 1881. okt. 2. 1-2. p. Névváltoztatás. = KésV 1885. aug. 9. 3. p. ;j Névváltozás. = KésV 1885. nov. 29. 2. p. 216