Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az 1. világháborúig

A levelek olyan információk hordozói, amelyek révén az emberek eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert intim szféráiba is betekinthetünk. Azokban olyan érzelmek, gondolatok, indulatok és vélemények fogalmazódtak meg, amelyeket a hivatalos iratok között hiába keresünk. A családi levelek nyíltak és őszinték voltak, hiszen íróik úgy gondolták, hogy leveleiket csak a címzett, a feleség és a családtagok olvassák el. Ezért azok többek között az utazásra vonatkozó gyakorlati tanácsokat - így például arra vonatkozó információkat, hogy az utazók mit vigyenek magukkal - tartalmaztak. Minden kivándorló személyenként legfeljebb 120 kg súlyú csomaggal indulhatott útnak, mely csomagok többnyire ágy-, ruha- és fehérneműt, valamint és főzőedényeket tartalmaztak. Természetesen e levelek szerzőinek írás- és fogalmazáskészsége, helyesírásbeli ismerete nagyon eltérő színvonalú volt.

69 A kivándorlásról szóló 1909:2. te. arról is rendelkezett, hogy a tiltott és a kivándorlási üzlettel összefüggő minden levelet, hirdetményt, nyomtatványt és hajójegyet, valamint az ismételt használatra visszaküldött útlevelet le kell foglalni. Ezt a közigazgatási hatóság rendelhette el, de a nem lezárt borítékok elvételét maga a postahivatal is végrehajthatta. A zárt levelek elkobzását a levelezés szabadsága és a levéltitok megőrzése miatt a törvényszéki vizsgálóbíróra bízták.'

0 A különböző hatóságok sok ilyen levelet őriztek meg, és ezek - miután számos, igen értékes információt tartalmaznak - becses forrásai a kivándorlás, a kivándorlási mozgalom feltárására irányuló kutatásoknak. A brémai kikötőbe történő kiutazásról, annak állomásairól küldött pontos leírást és tájékoztatást 1903 augusztusában Tóth Benedek vasvári lakos: „Kelt levelem augusztus 1 -én tiszteletei küldöm ezen pár sor írásom az legjob egéségben találja őket kedves szüleim és testvéreim hála az istenek én egéséges vagyok amelyet magának is kívánok érkezésünk már Bremenbe [Bréma] van de úgy hiszem hogy Amerikába is meg lesz hát most még szombaton regeiig iten leszünk és akor el megyünk az hajóval amerikában de ezis oly mesze van hogy a gyors vonat mindig jöt velünk késés nem sok volt csak Leipcen [Lipcse] be volt késés anyi hogy keden este fél 12 kor értünk oda és regelen 4 órakor indultunk el máshol csak át száltunk de az átszálás sem volt más hely mind Riesben [Riesa] , Tesen [Tetschen] Cseh ország szélén és Leipcenbe porosz határon hát ha minden ki ilyen könyen utazik Amerikába mind mi akor bátran meg indulhat pedig }\át egy kicsit tartótunk hogy el fognak benüket hanem aboly voltunk szerencsések hogy csak úgy voltunbk öltözve mind a munkás ember hát nem szólt senki Bécsben mikor kuszáltunk mindjárt mentünk oda aholy a jegyet szedik és mikor a jegyet el vetek azonal azon szalagosai akit montam azonal kérdi Amerika és azonal elhit vele benünk és mindjárt kaptunk esek országig jegyet és pedig cseh országra és igy hát Bécsben ketöt kaptunk Lepicenben pedig megint és megint vátotak porosz országon át így hát mentünk fő városokon Bécs, Tesen, Tragerhof, Drecseden [Drezda] Leipcen, Magdeburg Haberburg [Hamburg?] és Bremen és olyan városok hogy Magyar országon nem lehet látni vonatra fizetem Bécsig 3 frtr 25 kr Bécstől Leipcenig 10 frt 34 kr és Leipcentől Bremig 4 frt 85 kr hát mink minden s?ó nélkül el jötünk hanem úgy mének Amerikában mind mikor a gyerSzili, 1995. 181-182. p. MT 1909. 28-29. p. 205