Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - Bajzik Zsolt: Kivándorlás Vas megyéből a 19. század második felétől az 1. világháborúig

BAJZIK ZSOLT KIVÁNDORLÁS VAS MEGYÉBŐL A 19. SZAZAD MÁSODIK FELÉTŐL AZ 1. VILÁGHÁBORÚIG A KIVÁNDORLÁS FOGALMA, SZAKASZAI, TÖRVÉNYEI A népességmigráció a Kárpát-medencében a honfoglalástól napjainkig kimutatható. Ezt a jelenséget részint gazdasági - esetenként össztársadalmi - változások, részint pedig politikai okok, illetőleg a hódító háborúk idézték eló'. A tatár- és a törökdúlás, a török kiűzését követő változások, a protestánsok üldözése, a románok és a délszlávok betelepülése, a németek betelepítése, az 1848/49. évi forradalom és a önvédelmi háború leverése, a 19. század hatvanas éveitől a szlavóniai, majd a század utolsó harmadától kibontakozó, Amerikába irányuló kivándorlás nemcsak demográfiai következményekkel járt, hanem az ország és a megye etnikai, nemzetiségi térképét alapjaiban módosította.

1 Az 1870-es évektől pusztító filoxéra a parasztság jelentős részét érzékenyen érintette. A növekvő közterhek, az adók, az agrárágazat strukturális átalakulásából adódó munkanélküliség, valamint a kivándorlási ügynökök káros tevékenysége ugyancsak növelte a kivándorlók számát. Mindezeken túl a már korábban kivándoroltak csábító üzenetei és főképpen pénzküldeményei adták meg a végső impulzust a kivándorlásra.

2 Magyarországról tömeges kivándorlás az Egyesült Államokba az 1880-as években kezdődött. Szórványos esetek ugyan már korábban is előfordultak, és azok a tömegmozgalom előfutárainak tekinthetők, de az 1880-as évek előtt a kivándorlás Magyarországon még nem volt jellemző társadalmi-geográfiai mozgás. E folyamat három szakaszra bontható: az 1880-as évekig az előkészítő, a századfordulóig a megalapozó, a századfordulótól 1914-ig terjedő pedig a tömeges kivándorlásé. Az 1. világháború kitörése a kivándorlást Magyarországon tehát éppen kibontakozó szakaszában érte el, és így a negyedik, a lecsengő szakasz a kivándorlás folyamatából lényegében kimaradt.

3 Hegedűs Lóránt a Budapesti Szemlében, 1905-ben a következőképpen fogalmazta meg gondolatait a kivándorlásról: „Nem tudjuk, mit fognak tanítani majdan Magyarország mostani szereplőiről és sorsának forgandóságáról. De el nem képzelek olyan történelmet, mely mindenekfölött meg ne emlékeznék arról, hogy volt idő Magyarországon, mikor Szili Ferenc: Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavonországba és Amerikába, 1860-1914Kaposvár, 1995. (továbbiakban: Szili, 1995.) 5. p. 2 Szili, 1995. 107. p. Puskás Julianna; Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban, 1880-1940. Bp., 1982. (továbbiakban: Puskás, 1982.) 64-65. p. 183