Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Bariska István: Kőszeg bortermelése a 13-18. században

Könyve.

10 Ez a hagyomány 1740-tól a mindenkori éves tisztújításhoz kapcsolódott. Arra azonban, hogy a szóló'hajtások bemutatása ekkor már évszázados szokás volt Kó'szegen, már aló. században is van bőven példa. A városok tradicionálisan Szent György napján tartották a tisztségviselők, a testületek és a hivatalok - köztük a polgármesterek és a városbírók - újraválasztását (restaurációját). Ezen a napon a legfőbb kőszegi méltóságnak, a városbírónak is el kellett számolnia a megelőző év gazdálkodásáról, így a borral való gazdálkodásról is. Az új bírónak ugyanakkor ígéretet kellett tennie az elkövetkezendő esztendő jó kimenetelére, mely ünnepi aktushoz a borral való gazdálkodás reménysége is hozzátartozott. Ezen a napon választották meg a hegymestereket (Bergmeister) és a borvonyókat (Vaßzieher) is. A hegymesterek a hegy rendjéért feleltek, a borvonyók pedig felesketett mértékmesterek voltak. A szőlőhajtások Szent György-napi mintáját ennélfogva a hegymesterek mutatták be. A középkori Budán a bírói hivatal jelvénye a zöld gally és a fehér bíróbot volt.

11 Kőszegen a szőlőhajtások és a város kulcsa lett ugyanez. így a szőlő Kőszegen a várost is jelképezte. A zöld gally és a szőlőhajtás - mint a gyümölcs első zsengéje bemutatását a középkor a mediterrán ókori kultúráktól kölcsönözte. Kőszegen a kulcs a falakkal körülvett város védelmét, és benne a kiváltságokat őrző tölgyfaláda biztonságát jelentette. A szőlőhajtás az itt legfontosabbnak ítélt gazdálkodási ágazat, a bortermelés Szent György-napi kultuszán át azt az üzenetet hordozta, hogy mekkora felelősséget vesz magára a mindenkori bíró a gazdálkodási év kezdetén. Azért is esett a tisztségek újraválasztása Szent György napjára, mert ekkor kezdődött a gazdálkodás új esztendeje. A BOR MINT FINANSZÍROZÁSI ESZKÖZ A 16. században azonban a gazdálkodásnak nemcsak a helyi kultusza, a szőlőhajtások bemutatása született meg: kialakult ugyanis a királyi, a földesúri jövedelmek egész rendszere, amelyek megfizetésére Kőszeget is kötelezték. Bonyolította a helyzetet, hogy Kőszeget az 1491. évi pozsonyi békeszerződés magánjogon Habsburg-zálogon hagyta. A 16. század elejétől így Kőszeg az Alsó-Ausztriai Kamara és Kormányszék ellenőrzése alá került, de az alsó-ausztriai rendek is adót vettek ki a városra, amelynek úrbéri adója és harmincadjövedelme tehát a Habsburg székvárosba került. I. Ferdinánd azonban méltányolta a város hősies ellenállását az 1532. évi török ostrom alatt. Annak fejében, hogy a fent említett regáléjövedelmeket a város falainak és bástyáinak felépítésére fordítják, hosszú időre elengedte azokat.

12 Tény, hogy ezt az engedményt Jurisics Miklós bárónak adta, aki éppen ekkor vált a Kőszeg uradalma és városa örökös zálogbirtokosává, valamint újdonsült bárósága (Freiherr) révén az alsó-ausztriai rendek tagjává (Landmann). Az alsó-ausztriai rendek azonban úgy értelmezték, hogy az adóengedmény révén Jurisicsot a náluk érvényben volt nemesi közteherviselés alól mentette fel az uralkodó, és minthogy vám- és harKőszeg Városi Múzeum. Szőlő Jövésének Könyve Ab Anno 1740. (továbbiakban: KVM SzjK) Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágból. 1. köt., December 1 - június 30. Bp., 1977. 313-314- p. Bariska htván: A 16. századvégi kőszegi adóügy az osztrák pénzügyi szervek irányítása alatt. = VSZ 1992. 2. sz. 255-263. p. 17