Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - M. Kozár Mária: Felsőszölnök meghódolása a törököknek 1640-ben

rombolják az egész települést. A felsó'szölnökiek a törökök támadásáról levélben tájékoztatták földesurukat, Batthyány Ádám (1609-1659) dunántúli fó'kapitányt, és tanácsát kérték, hogy meghódoljanak-e: „... az hitötlen pogány Török miat maradhatatlanok vagyunk, és az mint mostansággal is. Ügy mint karácsony napián megh rablotta az egész falut, hatvan embert öregestül, apróstul el vittek, és némellyeket leis vágtak. Az útban hogy vittek volna bennünket, megh állottak az törökök és ötünket, öregh vén embereket hozzá hitt az iszpaia, és azt mondotta mi nekünk: mennyetek vissza, mivel ti nem járliattok, és készüljetek tizenötöd napjára megh holdulni és sarezotokat be adni. Ha penigh megh nem hódúitok tizenötöd napra, földigh el rontlak és porra teszem az falut egy szegig. Akoris hogy az faluból hogy ki mentek, kiáltottak: nosza vitézek, hol vattok! Mirt nem jötök elő? It vannak az pogányok. "

4 Batthyány Ádám Szentgotthárdon lakó sógorához, Csáky Lászlóhoz fordult tanácsért, aki 1641. január 4-én kelt válaszában nem ajánlotta, hogy a falu meghódoljon. Egyrészt azzal érvelt, a törökök a rabul ejtett személyeket semmiképpen nem engedik szabadon, másrészt pedig arra hivatkozott, hogy Istvánd (ma: Apátistvánfalva) és Börgölin (Újbalázsfalva, ma: Apátistvánfalva) is meghódolt, mégis sarcot kellett adni a rabokért. Ha pedig Szolnok meghódol, akkor hamarosan a Rába-vidék németsége, majd pedig többi falva követi példáját: „... ha szintén bé hódolnak is, azzal az rabokat igen keivissel vagi semmivel sem könnyebitik. A? mint mikor az én faluimath, htvándot s Börgölint, el rabiák, mind attak efféle bisztato szókat, de bizon hodolások utánna temérdek sarezon változtak ki miniáian ...ha pedigh Szölnik megh hódol, készüllion mindjárt az másik Szölnek is, és Farkas falua is, s megh az Rába mellett való németségh is ... Az szölnekiek, ennehány jó hódolt polgárt küldenének be az tizenötöd nap alat Kanizsára, szava tudó embereket, s mennének voltaképpen végére mint gondolkodnak az rabok felöli, abbull alkalmassint eszében venné kegyelmed, s palatinus uramtul is megh iünne az válasz, ne vetnék chak másokra az terhet az emberek. Mert ha ezek chak üli können az hódolásra bocsiáttatnak, én bizon nem tudom ki tartia megh az többit ..."

5 A levélben említett Istvánd (ma: Apátistvánfalva) 1622-ben hódolt meg, és „... az hodulás élőt el rabolván őket az török elsőben el égette az falut, czak 5 ház maradót megh, vitt el No 40, négjet le vágót, éget megh eg/, liarom változót megh bennek. Domczecz Mihály feleséget és egy gyermeket fl

b 400, Koczai Jakab fiai valtotak meg annyokat fi 150. A többi oda maradott. Item az ráczok is vittek el négjet, harmat le vágtak, az török dolgára bé menvén egjet be foghtak, ez mostis oda vágjon."' Az orfalui szlovének 1625-ben hódoltak meg: „Az holdulás élőt való esztendőben rablotta el őket a török, az egész falut mind el égette, 18 ember ben éget, hatvant el vitt, kettőnek fejét vette, minden marhájokat el hajtotta, legh alább No 300. Változtak megh bennek Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) Mikrofilmtár 4338. sz. A Batthyány család körmendi központi igazgatóságának iratai (továbbiakban: P 1322.) Instanciák 32. sz. 89. pont, 1641. Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Mikrofilmtár 257. sz. MOL A Battyány család misszilisei (továbbiakban: P 1314.) 8432. sz., 1641. január 4Florenus, azaz forint. 7 Stahl, 1970. 2. sz. 301-302. p. 124