Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

ETNIKAI VÁLTOZÁSOK VAS MEGYÉBEN A 10-20. SZÁZADBAN - M. Kozár Mária: Felsőszölnök meghódolása a törököknek 1640-ben

M. KOZAR MARIA FELSŐSZÖLNÖK MEGHÓDOLÁSA A TÖRÖKNEK 1640-BEN Felsőszölnök a jobbágyfelszabadításig a dobrai uradalomhoz tartozott. Az uradalom központja Dobra (Neuhaus) volt, és a legtöbb egykor hozzá tartozó német és szlovén falu Trianon után Ausztriához került, míg Magyarországon csupán két szlovén falu maradt: Alsó- és Felsőszölnök. A Batthyány család az uradalmat Batthyány Ferenc házassága révén 1607-ben szerezte meg.

1 Vas vármegyébe - Vasvár vidékére - legkorábban 1421-ben törtek be a portyázó török csapatok, és azt követően, hogy 1543-ban Szulejmán szultán elfoglalta Székesfehérvárt, a törökök nyugati irányban terjeszkedtek. Az 1570-es években már Vas vármegyét is elérték, és a megye délkeleti helységeit adóztatták. A Rába folyó volt a hódolt és a csak portyákkal támadott terület határa. A török hódítás ugyanis három ütemből állt. Legelőször portyázással megfélemlítették, majd adózásra (hódolásra) kényszerítették a lakosságot, végül, pedig a török állam bekebelezte a hódolt területet. Ennek alapján Vas vármegye a második és a harmadik fázis közötti állapotban volt. A korabeli szóhasználat szerinti „pusztítás" nem jelentette a falvak és lakosságuk teljes elpusztulását, hanem „csak" a hódítás állandósulását. A lakosság többsége szülőfalujában maradt, adózva addigi és új török földesurának is.

2 A Rába és a Mura között élő szlovének közelében, Nagykanizsa környékén a reformáció térhódításával egyidoben jelentek meg a törökök. Damad Ibrahim nagyvezír 1600. október 20-án foglalta el Nagykanizsát. A zsitvatoroki béke 1606-ban rögzítette a török hódoltság határait, és megtiltotta a további hódoltatást, ám a törökök ezt a tiltást figyelmen kívül hagyták. A békekötés utáni évtizedekben a hódoltság tényleges határai, így a zalai és vasi végvidék várai a Rába innenső oldalán gyakorlatilag török területen feküdtek.

3 1640 karácsonyán egy kanizsai török csapat betört Felsőszölnökre. Kirabolták a falut, néhány embert megöltek, hatvanat pedig rabul ejtettek. Az idősebbeket útközben visszaküldték azzal a hírrel, hogy 15 napon belül hódoljanak meg, különben leHochwarter, Josef: Neumarkt a. d. Raab - Farkasfalva. Das Schicksal der Orte südlich der Raab während der Zeit der Türkenbedrohung. = Burgenländische Heimatblätter, 1996. Heft 1. 31. p. Vass Előd: Vas megyei helységek III. Murád szultán korabeli török adóösszeírása, 1574-1595. In: Vas megye múltjából, 1982. Szerk. Horváth Ferenc. Szombathely, 1982. 33-34-, 36. p. (Levéltári évkönyv; 2.) Stahl Ferenc: Vas megyei török hódoltság összeírása a XVII. század közepétől. = Vasi Szemle, 1970. (továbbiakban: Stahl, 1970.) 1. sz. 115. p. 123