Horváth M. Ferenc: Váci végrendeletek III. (1729-)1771-1785(-1825) - Váci Történelmi Tár 8. (Vác, 2014)

Végrendeletek

Fünftens verspricht er, Herr Bräutigam als zukünftiger Herr Ehegemahl sich der Kinder als ein rechter Vatter anzunehmen und vorzustehen. Schließlichen solle es sonsten in all andern in diesen Heyrathsabredt und Contract unbedingten Fällen so viel hi[e]r inne nicht ausdeutlich erkläret zwi­schen abgedachten Eheleithen und deren Erben verstandten, und nach denen gemeinen Landrechten und Gebrauch gehalten und abgehandlet wurden, freylich und ohne Gefärde dessen zur wahren Ankent und nähren Bekräfti­gung seint über diesen Heyrathscontract zwey gleich lautende Exemplaria aufgerichtet und durch Herren darzu gebettener Zeich unterschrieben werden. Signatum Waitzen (Vatz) den 14. Januarii 1767. [P. H.]"3 Sebastian Fellner als Preidigam + Susanna Klinghammerin, gebohrene Dietrich (Tictrin) Braud [P. H.] Lorentz Fellner als Vatter [P. H.] Frantz Stockinger m. p. Chirurgus et Senator als gehbettener von der Seite der Frau Brauth [P. H.] Johannes Georg als Schwinbach, gehbettener Seidt [—]773 774 Breiti- gam A külzeteir. Contractus dotalisticus Sebastiani Fellner (Feiner) cum sponsa Susanna Klinghammerin, gebohrene Dietrichin (Dittrich), 4. Januarii 1767. Kétlapos, eredeti. Lelőhely: VVL V. 1-i Püspökvác Mv. Tan. ir. - Végrendeletek, [No. 418.] A szöveg fordítása: A legszentebb és oszthatatlan Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlé­lek nevében. Az alulírt napon egyrészről Fellner Sebestyén úr mint vőlegény, másrész­ről az erényes Klinghammer Zsuzsanna, született Dietrich mint menyasszony részéről a mindkét oldalról jelenlevő aláíró atyafiak és tanúk előtt a követke­ző becsületes házassági szerződésben egyeztek és kötöttek meg. Először a nevezett vőlegény úr megígéri a nevezett menyasszonynak, hogy szereti, és miután őt, ahogy illik, az első rend szerint a házasságba veze­ti, ahogy azt ő maga is nyilván akarja, és e létrejött házassági szerződés a pa­pi áldással és a szent katolikus egyház által meg is erősíttetik. Másodszor a korábban nevezett menyasszony jogosult hozományaként ad­ja vőlegényének az egész műhelyt és minden néven nevezendőt, ami a kéz­műves iparhoz tartozik, 100, azaz száz forintot is, ugyancsak a ház mellett a szőlőt, a házat 1000, azaz ezer forinton, de a szőlőt százötven, azaz 150 forin­773 Mind a négy helyen csak pecsétviaszt folyattak a papírra, pecsétnyomót nem használtak. 774 A szövegre itt pecsétviaszt folyattak, ezért olvashatatlan. 335

Next

/
Thumbnails
Contents