Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 3. Vác magyar társadalma
c) A város önkormányzata és adminisztrációja Vác az 1030 után alapított püspökség székhelye. A püspökség és káptalan székhelyéül szolgáló település, nevezzük magyar városnak, jogállása és ön- kormányzatának kiváltságai mindmáig ismeretlenek, ugyancsak nem tudunk semmit a püspökség és káptalan egyházi földesuraságának birtokmegosztásáról sem. Mindezekkel együtt bizonyosra kell vennünk a településen a magyar önkormányzat létezését а XI. századtól az 1250-es évekig falunaggyal (villicus) az élén. A németek szervezett betelepítéséig ez a magyar önkormányzat természetesen egymagában kiterjedt a város egészére. A német telepesek (hospes) érkezésére 1250 után kerülhetett sor, hogy a tatárjáráskor megritkított népességet ilyen módon is pótolják a püspökség székhelyén. A váci püspök 1272-től földesúrként birtokolta Nógrád várát is, ahová a váci káptalan tanácsából kifolyólag németeket költöztetett, hogy erősítsék a várat. A nógrádi németek, akik részben nyilván Vácról mentek Nógrádba, kiváltságait 1284- ből ismerjük. Ennek a kiváltságlevélnek az előzménye lehetett a váci németek kiváltságlevele, mely sajnos nem maradt fenn korunkra, vagy még lappang valahol.143 Mindeközben feltételezhetően tovább élt, működött a váci magyar város önkormányzata, amelyik kezdetben semmiképpen sem lehetett olyan, mint a németek kiváltságok önigazgatása. Nem tudjuk, hogy a két város mikortól tért át a közös bíróválasztásra, miközben a két kommunitás tanácsát és pecsétjét a funkciójában meghagyta. Kétségtelennek látszik azonban, hogy а XV. század elején már fennállt ez a helyzet. Ugyanis 1416-ban egy keltezetlen oklevél tanúsága szerint Mátyás fia Mihály, Vác városbírája, a nosztrai pálos kolostornak naponta érte mondandó miséért Sőregen szőlőt adományozott. A pálos inventáriumban fennmaradt adatsor nem mondja, hogy német vagy magyar város bírája - neve egyébként magyar -, ha nem közös bíróról volna szó, szerintünk feltétlenül megjelölnék a pálosok, hiszen birtok jogbiztosító ügyletről van szó, ami mégiscsak nagyon fontos lehetett akkoriban is.144 A magyar és német városi tanács élén 1468-ban - úgy tetszik - Bornemissza Benedek bíró állt. Egy 1468-ban kiadott oklevél szerint mindkét váci város, mind a német, mind a magyar esküdt polgárai által kiadmányozott oklevelet egyetlen pecséttel erősítettek meg, ami feltételezhetően a magyar város pecsétje.145 143 Györffy IV. 277-281., 309-315. 144 ZSO V 2553. - Feltételezhetően az Ácsánál 1347-ben szereplő Sőreg pusztán lévő szőlőről van szó. - Györffy IV 225., 292. - A másik Sőreg Tápiószentmárton határában valószínűtlen, mert túl messze van. - Györffy IV. 556. 145 Kubinyi 1983, 68. 115 T
