Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
IV. Vác társadalma - 2. A német város sorsa
a) Hová lettek a németek? A Vácra a XIII. század második felében betelepített németek nyilván püspöki privilégiumban garantált és szabályozott városi közösséget alkothattak. Ezt nem tudjuk másként elképzelni, annak ellenére, hogy a kiváltságoló oklevél sem eredetiben, sem átiratban nem maradt fenn. Maradt azért valami, aminek előképe a váci német civitas kiváltsága lehetett. Tamás váci püspök Nógrád várával mint püspöki birtokkal rendelkezett. Az általa valószínűleg Vác német városból is felköltöztetett nógrádi vendégeknek 1284-ben szabadságlevelet adományozott. Ebből most csak arra hivatkozunk, hogy szabadon választhattak papot és falunagyot, akiket kötelesek voltak bemutatni a püspöknek. A vendégek (hospesek) felett kizárólag a falunagy ítélkezik minden ügyben, kivéve a lopást, emberölést és gyújtogatást. Az utóbbi bűntények esetében a püspök által állított bíró, a falunagy és az esküdtek együttesen ítélkezhetnek csak. Ilyen lehetett Vác német város kiváltságlevele is, mert a kommunitás teljes egészében a püspökség földesurasága alá tartozott.70 Vagyis a váci német városnak is kifejlett önkormányzata kellett legyen városbíróval az élen, akinek munkáját akár 12 fős tanács (esküdtek) is segítette. Ez persze nem zárja ki, hogy a XV. századra a váci német város és a - váci püspöki és káptalani birtok - magyar város már másként igazgatta az egyre inkább szervesülő két várost, melynek német részébe magyarok is települtek. Sajnos, az elégtelen források alapján nem igazolható, bár el sem vethető, hogy esetleg egy bíró állt mindkét város élén, melyeknek azonban külön-külön tanácsa működött. Feltételezhető, hogy ez így lehetett, hozzátéve, hogy azért a német városnak és magyar városnak külön-külön pecsétjei voltak, melyeket német és magyar ügyekben használtak. Elégséges írott bizonyíték azonban ezekre nézve nincsen.71 A német város Viermeister János bírója, akit Neumeister, azaz Ujmes- ter Jánossal azonosítunk, és Kernnpeis Mátyás, Igelpauch Máté esküdtjei 1503-ban kibocsátott oklevele fennmaradt, rajta a német város pecsétjének romjával. Az oklevél tárgya, hogy Kernnpeis Mátyás Hermannsgrundt nevű szőlejét az egykori naszályi határban eladta Igelpauch Máténak.72 Ismert 1503-ból Reidel István varga, német városi szőlőtulajdonos neve,73 és említhetjük Wolfgang Brunner végrendeletét 1508-ból.74 Kubinyi László, a budai vár udvarbírója mint a királyi uradalmak jószágkormányzója 1511. szeptember 17-én Vác megtámadására küldte viseg70 Györffy 1987-1993, IV. 280., 314. 71 Kubinyi 1983, 67-71. 72 OL DL 75491., képe Kubinyi 1983, 57. előtti képtábla. 73 MRTIX. 419. 74 MRT IX. 480. 84
