Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

IV. Vác társadalma - 1. A város népességének cserélődése

Sáp (Nógrádsáp): Örs család, Farkas család. Az Örs család ugyanazon tagjai szerepelnek minden megjegyzés nélkül, mint akiket Vácott is ösz- szeírtak a Sápról beköltözöttekként. Ez csak úgy logikus, ha Sápon előbb vették nyilvántartásba, majd beköltöztek Vácra, ahol újra ösz- szeírták őket. Vagyis 1559-ben költöztek át a városba.

Szentendre: Tolnai család. Ilyen családnév ott nincs, esetleg a Toroni elhal- lása, elírása.

Szilágy (Püspökszilágy): Kis család, Sörös család. Ilyen nevű családok ott nincsenek. Figyelemre méltó azonban: Cserös Tamás fia Kelemen 1546- ban nőtlen. 1559-re megszökött. Vácott Kis Kelemen 1546-1559 között a Szilágyról beköltözöttek között található.

Szirák: Tód család. Ott ilyen nincs.

Szob: Éliás család. Ott ilyen nincs.

Sződ: Penci család. Ott ilyen nincs.

Túra (Túri): Bálik család. Bálik János 1546-ben nőtlen, 1559-re Vácra szökött.

Újszász: Tód család. Ilyen nevű család ott létezik.

Veresegyház: Mészáros család, Kovács család. Mészáros János 1546-ban nőtlen, 1559-re innen megszökött. Vácott írták össze az 1546-1559 között beköltözők sorában. Kovács Gergely nős 1546-ban Veresegyházon, további megjegyzés nincs, 1559-ben Vácott találjuk.

Zsiger: Pál család. Nincs ilyen nevű ott.

Felsorolásunk nem teljes, illetve tévedésektől sem mentes, mert a négy megyében azonos nevű települések is találhatók - például - Bicske-Becske, Német-Némedi, Haraszti, Tur-Tura stb. Még az is előfordulhat, hogy két megyéből is érkezhettek azonos nevű településekről.

Az összes betelepülő legnagyobb része ebből a négy megyéből származott; összesen 71 települést találtunk a megyékben, ahonnan beköltöztek Vácra a források által megadva, illetve a családnevek alapján. Az egész országból mintegy 100 helyet tételezhetünk fel, ahonnan Vácra jöttek lakni. A korszakban ugyancsak dinamikusan népesedő Ráckeve sem mérkőzhet Váccal a betelepülés tekintetében.68

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a betelepülők nagyobb része Vác- tól északra, északnyugatra fekvő falvakból érkezett, azaz jobbágyrendű volt. Ahogy az oszmán hatalom egyre jobban északra tolta ki a meghódított vidékek határait, egyre jobban tér nyílt a Vácra való költözésre. 1544-ben a Vác-Nógrád-Hatvan vonaltól északra, 1552-től Drégely-Buják-Hollókő- Szécsény településektől északkeletre, az Ipoly folyó nyugatra alkotta a török-magyar határt. Elveszett 1554-re Salgó és Fülek vára stb.

68 Káldy-Nagy 1977, 534. sz.

82