Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

III. Vác városa - 6. Ingatlanforgalom

Vácott a németeket Szapolyai János király telepítette ki 1529-1530-ban, az üresen álló ingatlanokba a betelepedés a környező tájakról azonnal megindulhatott. A török hódításig, 1543-1544-ig rendelkezésre álló 12-13 évben az egykor németek lakta házak nagyjából megtelhettek. Az oszmán hódítás már az új lakókat érte a volt német városban.

Az oszmán hódítás után is helyben maradt keresztény lakosság a szokásnak megfelelően továbbra is birtokolhatta házát, kertjét, kútját, pincéjét stb. Ennek megfelelően keresztények között az adásvétel, az ingatlanforgalom tovább bonyolódhatott. A városokba, falvakba betelepülő török és délszláv népesség a magyaroktól is vásárolhatott ingatlant, házat vagy üres telket. Előfordult, hogy a már török kézben lévő ingatlant magyar vásárló vett meg. Mindezek a szabad adásvétel keretébe tartoztak.

Az ingatlanforgalom természetes rendjébe tartozott a vér szerinti öröklés, illetve a feleségnek való ajándékozás. Ennek megfelelően magyar örökölhetett magyartól és török örökölhetett töröktől, a hódítók első nemzedéke már kezdte átadni szolgálati helyét és ingatlanát is a leszármazóinak. Ritkán az is előfordulhatott, hogy magyartól örökölt az iszlámra áttért, vér szerinti le- származója, vagyis magyartól muszlim örökölt.

Tömeges jelenség, mely a népesség - magyar és muszlim - felszaporodásával és betelepedésével járt együtt, hogy a telkeket kezdték megosztani, telek- aprózódás következett be. Az 1565-ös HÖ-ben ez is jól nyomon követhető, olykor még kút megfelezésére is sor került, és pincét is felesben használtak.

Ugyancsak tömeges jelenség, hogy főleg a törökök kisebb területeket vásárolnak meg a kincstártól, magyartól és töröktől, amelyik üresen áll, és azon sövényházat, kalibát építenek fel. A kor ingatlanforgalmában ez a legolcsóbb megoldás arra, hogy szegény törökök hajlékhoz jussanak.

A felsorolt jelenségek és lehetőségek már önmagukban is lehetetlenné teszik, hogy az iszlám és keresztény közösségek elkülönülten, mintegy külön kerületekben éljék mindennapi életüket. A stratégiai helyek kivételével, ahová keresztényt települni nem engedtek a törökök, csak tendenciaszerűen mutatható ki Vácott a vallási és nemzeti elkülönülés a településszerkezetben. Nem állja meg a helyét az a vélekedés, hogy ezek nem éltek összekeveredve. Inkább az a helyzet, hogy kénytelenek voltak egymás szomszédságát eltűrni, bár több-kevesebb sikerrel igyekeztek bizonyos tömböket kialakítani.

Vácott elsőrendű stratégiai pont volt a vár, amelyik egészében a török kincstár kezébe került a foglaláskor. A kincstár 35 telekegységben el is adta természetesen a váci török katonai és adminisztratív vezetés tagjainak és várőröknek. Eredetileg ezen a területen a váci püspökség és a váci vár katonai parancsnokságának épületei álltak, melyek az ostromok során súlyosan megsérültek. A törököknek itt minden egyes épületromot felhasználva kellett lakhatást teremteniük, illetve a keresztény székesegyházat dzsámivá kellett alakítaniuk. Feltűnő a várban az egyetlen nő, aki a HÖ V 29. szám alatt la68