Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - 5. Jellegzetes épületek, úgy is mint tájékozódási pontok
gyelemre méltó a templom mellett említett „boltozatos szoba”, amelyik valószínűleg az egykori kolostor priorjának hivatala volt. András priort 1531-ben említi oklevél.46 Úgy fest a dolog, hogy a török kincstárnak a keresztények nem fizették meg érte az illetéket, ezért a kincstár a templomot és a hozzátartozó épületeket lakásoknak eladta törököknek. A HÖ H 261. az oszmán hódítás előtt András ispán háza volt, aki nyilván a váci püspökség gazdatisztjeként töltött be fontos hivatalt. Az emeletes kőépület és tartozékai maga bizonyítják, hogy utolsó keresztény lakója, András ispán fontos ember volt. Abdurrahman szpáhi lakja 1565-ben, aki török javadalom-birtokosként ugyancsak jelentékeny személyiség lehetett. Az egykori német városban állt a váci harmincadhivatal egy 1536-os adat szerint.47 Csábító, bár nem bizonyítható, hogy Oszmán Cselebi főharmin- cados végül is beköltözött ebbe a házba, mely a HO H 262. számon szerepel, külső és belső udvara tágas, mely a vámolandó árusszekerek számára elegendő, istállója boltozatos, ami ugyancsak különleges, az egyetlen ilyen istálló a városban. A külső udvarban kút is van, nyilván kellett az itatáshoz. A külső lakóház kőből épült, míg a belső sövényből, úgy tetszik, hogy a sövénylétesítmény, mely fölött kioszk (kösk) is található, törökkori építmény. A kioszk oszlopos nyitott kerti lak. A belső udvarban van a konyha és a kőből épült kamra is, itt található a kenyérsütő kemence és a kert is. Igaz, az összeíró azt jegyezte fel, „azelőtt a papoké volt.” Ha korábban nem volt is harmincadhivatal, mindenesetre Oszmán Cselebi ebből a házból intézte a török harmincadhivatal ügyeit. Boltos (bakkal) Musztafa a HÖ H 275-ben lakik, és talán itt van a boltja is. Ömer, Hamza fia palánkbéli lovas a HÖ H 279-ben lakik, tartozéka egy kovácsműhely, melyet bővebben nem sikerült meghatároznunk. A Haszan vojvoda mecset mahalle városfalon (párkány) nyíló kapuján kívül létesült a török iparosok és kereskedők céhháza (londzsa).48 Valószínűleg a keresztény időből származó épületet vettek igénybe ebből a célból. A HÖ H 281. számon tartották nyilván. A Lökös utca mahalle északon keletkezett a városfalon kívül. Úgy véljük, teljesen török telepítés és szervezés, bizonyítja, hogy nevét a törökök által élére állított utcafőnök családtól nyerte. A Lökösök nem szerepelnek a HÖ előtti összeírásokban, de 1565-ben már a Nagy és a Kosdi utcában laknak. A Lökös utca összes háza a 354-374-ig mind üres telken épült fel. Vélhetően az 1565-ös összeírás előtti években. Hegyi Klára a Lökösök utcafőnökségében kételkedik. A HÖ L 374. számon megjegyezte az összeíró, hogy „azelőtt ez volt a piac” (csarsu jüzü). Nyilvánvaló, hogy a város kereskedelmi központja, napi 46 Varga 1997, 447. és MRT IX. 430., valamint AOklt V 652. 47 Bártfai Szabó 1938, 1524. sz. 48 Hegyi 2001, 281. 66
