Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - 5. Jellegzetes épületek, úgy is mint tájékozódási pontok
5. Jellegzetes épületek, úgy is mint tájékozódási pontok A törökkor első fél évszázadában Vác városrészei a következők voltak: vár és a város, melyeket falak öveztek. A „német város” megnevezés élt még 1559- ben is, de csak mint tájékozódási pont, mert németek már nem laktak benne. Valójában tehát két részből állt Vác ekkoriban, a várból és a városból. A vár központja a török katonai erőnek és parancsnokságának, valamint az iszlám hitéletnek. A várparancsnok (dizdár) a V 2.-ben tartja székhelyét, és a városban lakik családi házában. A tüzérparancsnok a V 1.-ben parancsnokol. A Boldogságos Szűz tiszteletére emelt várbeli székesegyházban temették el a kriptában 1539 novemberében Brodarics István váci püspököt.43 Öt évvel később a vár, a város és a Szűz Mária székesegyház a töröké lett, és az utóbbit Szultán Szulejmán dzsámivá alakították át. Ez a dzsámi tehát I. „Fenséges” Szulejmán (1520-1566) nevében dicsérte Allahot. Nem tudjuk, hogy Brodarics sírjával mit tettek, de nyilvánvaló, hogy a keresztény székesegyházat átalakították a muszlimnak megfelelően. A Nagy utca eredetileg a magyar városból áthúzódott a német városba is. A HÖ N 55. „a hitetlenek idejében fürdő volt”, jegyezte fel 1565-ben a török összeíró, ami azt is jelenti, hogy az összeírás idején az egykori keresztény fürdő már nem működött. Mint látni fogjuk, a török fürdő máshol szolgálta a fürödni vágyókat. Ötvös István ötvös háza a HÖ N 62. volt, melyben nyilván az utcára nyíló ötvös-boltját tartotta fenn. Dávid kovács Szabó Jánossal együtt birtokolta a HÖ N 67. házat, melyen a kovácsműhelyt is összeírták 1565-ben. Dávid kovács műhelyével szomszédos a HÖ N 72-73., melyben Bíró János többszörös városbíró és rokona, Bíró Ferenc lakik. A két ingatlannál ösz- szeírt fél-fél kút azt mutatja, hogy telekmegosztás történt a Bíró családon belül, mégpedig úgy, hogy a kút az osztó telekhatárra került fele-fele részben. Ötvös István HÖ N 80. házához csatlakozott egy borbélyműhely, amelyikben Borbély (Berbir) Sebestyén dolgozott. Családi házát a HÖ N 133. alatt írták össze. A borbélyüzlet és a lakóház tehát két helyen volt. Péter kovács, aki Marosról települt át Vácra 1546-1559 között, műhelyét a HÖ N 81. alatt rendezte be. A HÖ N 114. szomszédjaként említik a „papok háza” objektumot, melyben ezek szerint papok laknak. Úgy tartjuk, hogy valamelyik keresztény felekezet papjai laktak benne 1565-ben. A szegényeket és betegeket támogató ispotály kápolnája volt eredetileg a Szentlélek-templom, melyet a HÖ N 138. alatt találunk, annak ellenére, 43 Varga 1997, 445. 63
