Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
III. Vác városa - 4. Az oszmán hódítók berendezkedése a városban
tett a magyar-morva határon, 1590-ben jött Magyarországra, Kassán polgármesterségig vitte. A város kapuit megnyittatta Bocskai István erdélyi fejedelem előtt 1605-ben. Bocskai 1606-ban követségbe küldte a német fejedelmekhez, ekkor átutazott Vácon. Makay Imre, Vác város bírója 1866- ban úgy írta Bocatiusról: „Bocskai Istvánnyali követsége alkalmával Váczról mondja, hogy ezen város régenten fényes, - és gazdag emberek gyülhelye volt, különösen az ott levő harminczad hivatal által jeleskedett.”42 4. Az oszmán hódítók berendezkedése a városban Vácott az oszmán uralom 1544-től kezdve szilárdult meg mintegy ötven évre. A romokban heverő várost lakhatóvá kellett tenni és átalakítani a török igényeknek megfelelően. Legelőször is praktikus volt a magyar időkből származó épületek, épületrészek helyreállítása a saját anyaguk felhasználásával. Ezek döntő többségükben kőépületek voltak, és ennek következtében kőből is állíttattak helyre az omladékukból. Már ebben a szakaszban is szükséges toldalékokkal látták el a kőépületeket: nyári konyhával, istállóval, kocsiszínnel, kamrával, faraktárral stb. Ezek a kiegészítők többnyire „sövényből” készültek, ahogy Fekete Lajos törökből fordította nyilván helyesen. Pontosabb azonban a megjelölés, ha paticsfalról, még inkább vesszőfalról beszélnénk. Ez ugyanis a népi építészet egyik legrégibb és legelterjedtebb falszerkezete. Először felépítették az épület gerendavázát, azután a koszorú és a talpgerenda közét függőlegesen beékelt karókkal töltötték ki. Az így nyert faszerkezetet azután nyír-, fűz-, gyertyán- vagy juharvesszőkkel, hasítékokkal vízszintesen is befonták, végül pelyvás agyaggal kívül-belül több rétegben betapasztották, így készültek az épület belső válaszfalai is. A külső tapasztás a napsütés hatására évek alatt bepirosodott és megkeményedett, olykor szinte cseréphez hasonló lett. Természetesen nem állítjuk, hogy a törökök betelepülése előtt egyetlen vesszőfalú épület sem létezett a városban. Nem állítjuk, mert ez az építkezés a magyar népnek is ősi sajátja. De állítjuk, hogy a gyorsabb és olcsóbb megoldást is figyelembe véve a beköltöző törökök házai - akár romon is - elsősorban vesszőből épültek az előbb vázolt technikával. 42 Pesty 1984, 455. 58
