Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

III. Vác városa - 2. „Azelőtt”, avagy a váci ingatlanok belső időrendje és következtetések

P 247. P 248.

P 249. P 250.

P 251.

P 252. H 256.

275. sz. bejegyzés, úgy véljük, a múltra vonatkozik. Hiszen a fia, László András 1559-ben nőtlen, azután megnősülhetett, bár nem szerepel 1562-ben, mégis önálló háztartással rendelkezik. „Szekeres gazda”-ként 1588-ban áthaladt az érsekújvári hídvá- mon.25

Azelőtt Szabó Benedek háza volt, aki nős, Nv.-i lakos 1546- és 1559-ben, 1562-ben két fiával együtt már nem szerepel. Az egyik Ötvös Lőrinc éppen 1562-ben tűnik fel, akinek Szabó Benedek eladta a házát.

A török kincstár lefoglalta és árverésre bocsátotta. Bicskei Albert, Vácrévi Márton, ennek felesége, Anna és leánya, Katusa nyerte el. Bicskei Albert nős, S 1546-1559- és 1562-ben összeírták. Vácrévi Márton nőtlen, lakása S 1559- és S 1562-ben, megnősült valamikor, mert a HÖ idején már Katusa lányát említik.

A török kincstáré volt, Hajdar, Abdullah fia vásárolta meg Dervis adórovótói valószínűleg 1559-ben.

Azelőtt Takács Balázs háza volt, halála után leányai, Magdolna és Ilona örökölték. (A HÖ P 251. sz. bejegyzés Takács János leányát, Magdolnát nevezi meg szomszédnak! A Balázst tartjuk helyesnek, a János félreértés.) Egy másik Takács Balázsnak népes családja van, aki a HÖ N 121.-ben lakik.

Azelőtt Konc Antal háza volt, halála után Konc János örökölte. Konc Antal nős, Nv.-ba 1546-1559 között bevándorló, tovább nem szerepel. Konca János, a fia nőtlen 1559-ben, és 1562-ben hiányzik, de ő örökölte a házat.

A Szent Mihály-templom, a Nv. plébániatemploma, 1319-ben említi legelőször írott forrás. A törökök meghagyták a keresztények kezén.

Azelőtt a Szent Jakab-templom „alá tartozó, pusztulásnak indult ház.” Lőrinc váci püspök (1317-1328) 1319-ben telket adományozott a Szent Ágostonról nevezett remeterendnek, a Szent Jakab iránti tiszteletből Vác püspöki részében. A kolostor határai között említik a Nv. kúriáját (Rathaus?), a Szent Mihály arkangyal parókiális egyház cintermét stb. Ez a ház, amelyik a Szent Jakab-templom plébániája vagy gazdasági épülete lehetett, lakottan megérte a török hódítást, 1543-at.26 A házat Szülejmán bölük-basi eladta Kászim bégnek, s mivel Kászim 1552 előtt halt meg, az adásvétel azelőtti. Dervis bégtől újra meg kellett vennie 1559-ben Abdurrahman vakuf-kezelőnek.

25 Kocsis 1993, 337., 339.

26 AOklt V. 652., MRT IX. 429., Varga 1997, 447.

47