Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

III. Vác városa - 2. „Azelőtt”, avagy a váci ingatlanok belső időrendje és következtetések

1- 1529-1530 - a németek kitelepítése Vácról.- 1543-1544 - a török foglalás és végleges berendezkedés ideje.- 1546 - a budai szandzsák legelső név szerinti összeírása Halil bég által.- 1552 előtt - Kászim bég mecsetet alapított Vácott.- 1559 - a budai szandzsák második név szerinti összeírása Dervis bég által.- 1559 után - Haszan vojvoda mecsetet alapított Vácott.- 1562 - a budai szandzsák harmadik név szerinti összeírása.- 1565 - Vác egészének házösszeírása.- 1580 - a budai szandzsák negyedik név szerinti összeírása.- 1590 - a budai szandzsák ötödik név szerinti összeírása.

Mint látjuk, 1546-1590 között hat török forrás áll a rendelkezésünkre, melyből öt szándéka szerint azonos szempontból készült, ezek a budai szandzsák név szerinti összeírásai, és egy időben, középtájon a házösszeírás, melynek mások voltak a szempontjai. Mintegy ötven évre nézve tehát hat török forrással bírunk, melyeket még ki is egészíthetünk egyéb török és magyar írott forrásokkal.

Olyan bősége ez a történeti hagyatéknak, mellyel a Kárpát-medencében nem sok település rendelkezik a XVI. században. Ezek elemzése, feldolgozása lehetővé teszi, hogy az oszmán hódítás első fél évszázadának váci hely- és társadalomtörténetét folyamatában bemutathassuk.

Az idő folyamatát maga az 1565-ös házösszeírás elkészítője is jól érzékelte. Az ingatlanok múltjának bemutatásakor gyakran használta az „azelőtt” terminusz technikuszt. Ez a meghatározás kimutathatóan többségében a török véglegesnek szánt berendezkedése idejét, 1543-1544-et jelöli. A török írnok gondolkodása szerint a váci várban a Boldogasszony székesegyház dzsámivá alakítását követő első pénteki ima elhangzása után a város, a területe, a környéke örökre, elidegeníthetetlenül az iszlám földje lett. Ez tehát történelmi határ, melynek napját nem tudjuk. Az idő tehát ezen méretik meg az Oszmán Birodalomban, van az „azelőtt” és van az „azután”. Amivel nem akarjuk azt állítani, hogy a telektörténetben minden „azelőtt” erre az időpontra vonatkozik. Vannak esetek, amikor tényleg csupán az előző tulajdonos idejére értendő az „azelőtt”.

Ha operálunk az „azelőtt” terminusszal, akkor be kell vezetnünk az „azután” fogalmat és kifejezést is, ami néhányszor szintén előfordul a házösszeírásban, de nem olyan döntő és jellemző, mint az „azelőtt”.

Az „azelőtt” és „azután” általános megjelölések sok esetben a váci név szerinti összeírásokkal egybevetve köthetők évszámokhoz, és így igazítanak el. Például ha a fiú örökölte a házát az 1565-ös összeírás szerint, és az 1546- ban szereplő apa 1559-re elhunyt, akkor biztosra vehető, hogy az öröklés 1559-re lezajlott. További példa: ha az illető család 1546-1559 között költözött be Vácra, és egy bizonyos számú ház 1565-ben a birtokában van, amit egy bizonyos megnevezett személytől vásárolt, akkor biztosak lehetünk

31