Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

Török szavak magyarázata

Kaszab:

Katun:

Kestibán:

Kethüdá:

Kipti:

Kopt:

Kösk:

Kürkdzsi:

Londzsa:

Mahalle:

Martaidé:

Mecset:

Mináré:

Metresz:

Miralaj:

Móllá, mollah:

Mukátaá:

Muszlint:

Muzulmán:

Müezzin:

Müszellem:

Mütevelli:

Náhije:

Nálbend:

Oda:

Oda-basi:

Padisah:

Papasz:

mészáros 1. hatun révkalauz

helyettes várkapitány, várparancsnok ortodox hitű cigány lakos 1. kipti

kioszk, oszlopos nyitott kerti lak szűcs.

török iparosok és kereskedők otthona, céhház városrész, városnegyed

1. őrsége ellátó, zömmel keresztény, délszláv katona 2. határvédelmet és belső rendfenntartást végző katonaparaszt kisebb templom

a muszlim mecsetnél a „földre borulás helye”, vagy a dzsáminál az „egybegyűjtés helye”, az ezekhez épített vagy illesztett, vagy különálló torony, ahonnan a müezzin imára hívja a híveket úrnő; kitartott nő, szerető

alajbég, a szandzsákbég katonai helyettese, a szandzsákban birtokos szpáhik vezetője

1. tudós, a muszlim főiskola idősebb tanára 2. a bírói karban a magasabb osztály címe

egy vagy több tételt magába foglaló állami bevétel, pénzügyi egység, amelynek beszedésével, kezelésével többnyire bérlőt bíztak meg

jelentése: „önmagát Isten akaratának alávető”, „Isten akaratában megbékélő” személy, az iszlám híve 1. muszlim

templomi alkalmazott, aki énekkel imára a híveket a minaréból katonai szolgálat fejében adófizetés alól felszabadított személy, rája

a vakuf alapítvány pénzügyi kezelője a legkisebb közigazgatási területi egység patkolókovács

a várőrség tíz katonából álló egysége

az oda élén álló altiszt

szultán

pap

317