Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)

Helyrajzi rekonstrukciók

A Sáros utca és környéke a Bécsi kaputól keletre helyezkedett el a város­falon belül. A városfalon kívüli Lökös utca mahalle 367. és 362. számú ingat­lana hátsószomszéd a városfalon belüli Sáros utca és környéke 333. és 348. számú házával. A HO L 362. és S 348. között az előbbinél említi a „várfalat”" az összeíró. A HO L 367. és S 333. hátsószomszédok között nem jelölte a várfalat, pedig bizonyosan hátsószomszédok. Ebből arra következtetünk, hogy a várfal addigra már teljesen lepusztult. Innentől dél felé haladva már sosem szerepel a „várfal”, hanem csak a „várárok”, mert nyilván az utóbbi ob­jektum volt még látható csak. Vagyis a Bécsi kapu és környéke még 1565-ben valamilyen várfal félét mutatott, de az egykori német város kerítő védműve már csak helyenként volt észlelhető, az is inkább árokként. A Sáros utca mahalle a helytörténeti felfogás szerint nem nyúlt ki a Bécsi kapun át haladó Fő útra. A kettő közé szokás a Martalóc mahallét elhelyezni, azon az alapon, hogy ez a városrész „azelőtt” a papoké volt. A papok elmenekülve a hódítás elől, üresen hagyták a „kanonoksort”, melyet a török kincstár kézbe véve a délszláv zsoldos martalócokat telepítette bele. Ha érintkezési pontokat keresünk, akkor a martalócok városnegyedének leg­elején a 304. számon - tekintélytiszteletből is - Pavli csapatparancsnok talál­ható, akinek háza szomszédos a „párkánnyal”. Az Árpád-kori eredetű német város védművére nézve 1565-ből már három megnevezéssel, kategóriával ren­delkezünk: várfal, várárok és párkány. A párkány szó eredeti jelentése palánk és kerítés, a török világban vált közkeletűvé, amikor még kisebb várat, kastélyt is így neveztek. A párkány olykor elővár, kapuerőd értelemben is használatos volt. Ez utóbbi jelentései jól illeszkednek a Bécsi kapu védelmére szakosított török katonaság parancs­nokának háza helyzetére. A Sáros utca mahalle rekonstrukciója során meglehetősen jól támasz­kodhattunk a kilencszer említett várárok ívére, melyhez két-három meg­szakítással azért folyamatosan hozzárendelhettük a telkeket. Az egykori városfalnak hátukat vető házak elöl utcát alkottak, melyet az összeíró rendre jelzett is. A szembeszomszédok közül néhányat megközelítőleg el is helyezhettünk, de ezen a fertályon el is akadtunk. Rekonstruálhatatlan- nak bizonyult a kerületben elterülő Tóth Mihály kertje, melynek legkeve­sebb hat-hét szomszédja van a Sáros utca mahallén belül: 321., 322., 324., 325., 333., 334. és 337. A Tóth-kert a német városban az egykori kanonoksor mögött olyan frek­ventált helyen terült el, amelyik lehetetlen, hogy a hódítás előtt beépítetlen lett volna. Ezen a tájon egy nagyobb rombolást, pusztítást kell tehát feltéte­lezhetnünk, amelyik után a területet kertművelésbe fogták. Másik megoldás­nak kívánkozik, hogy már a magyar világban is a papok házai mögött papi A Sáros utca mahalle rekonstrukciója 302

Next

/
Thumbnails
Contents