Horváth Lajos: Vác utcái, épületei és lakosai a XVI. század második felében - Váci Történelmi Tár 7. (Vác, 2011)
Helyrajzi rekonstrukciók
Az ágyú tűzerejét tehát a Duna ellenőrzésére használták. Ez egyben közvetett bizonyíték a váci kapudán tornya mellett a váci bázisú török dunai flottilla létére is. A váci vár délnyugati sarka A váci vár délnyugati sarkában а HO V 10. számon találtuk Szefer szerbölük házát, akinek keleti szomszédja Merni várkatona és északi szomszédja Ali, Musztafa fia а HO V 12. és 9. számon feljegyezve. Ebben a sarokban, nem tagadjuk, nagyobb a bizonytalanság a kirakható- ság szempontjából, ami abból is következhet, hogy a déli várfal valószínűleg nem volt egyenes vonalú, hanem kiszögelések tarkították. Ettől a saroktól azonban észak felé a várfal belsejéhez támaszkodva jól kirajzolhatok a magasabb állású katonai vezetők ingatlanai. Egészen а HO V 2. számon jegyzett Jakub agáig, a váci erőd parancsnokáig, és tőle északra a HO 1. számon egzisztáló Ali, Kászim fia tüzérparancsnokig. Akinek északi szomszédja egy számozatlan és nevetlen várkatona, kinek lakása után nyilván elérkeztünk a vár nyugatra nyíló kapujának közelébe. Ennek a kapunak az északi oldalán lakott a már tárgyalt Haszán, a vár kapuőre a HÖ V 35. számon. Figyelemre méltó, hogy a török vezetés legfőképpen a vár északi, a város felé eső részén telepedett meg. Ez a várfal csak a város felől volt támadható, ami ritkán eshetett meg. Déli támadás esetén pedig a tüzérségi tüzet és a kézi fegyverek tüzét árnyékolta a Boldogasszony-székesegyházból kialakított török dzsámi a maga kiemelkedő épülettömbjével és két tornyával. A váci vár terében álló épületek A váci vár terének legnagyobb épülete a dzsámi volt, amelyiknek a hagyományos bejárata a Duna felőli oldalon nyílt. Déli frontján álltak a tornyai is. A székesegyház homlokzata közelebb helyezkedett el a várfal dunai vonulatához, mint a szentélye (bármilyen alakú legyen is) az északi várfalhoz. Bizonyosnak véljük, hogy a törökök a dzsámit csak a székesegyház főhajójából alakították ki és a mellékhajókat kincstári raktárnak használták. Erre bizonyíték, hogy a keleti várfalhoz tartozó HO V 21. számnál és a nyugati várfalhoz tartozó HÖ V 11. számnál szembeszomszédként nevezik meg a török kincstári raktárakat. Ezért véget érhet minden vita arról, hogy egyik vagy másik oldalhajót alakították-e raktárrá, mert mindkettőt. A székesegyház szentélye és a várfalhoz tapadó házsor között volt még annyi hely, hogy egy újabb házsor elférhessen, amelyik ilyen formán elöl és hátul is utcával rendelkezett. Ennek a lineáris sornak a környékén elszórt házak is lehettek. Ezek közül egynéhány talán közvetlenül a dzsámi falához is tapadhatott. Tekintettel arra, hogy a törökök a vár falát és a dzsámit az eredeti helyén újították meg és használták fel, úgy véljük, hogy a vár belső terének 296
